Jean 5
1
É go' àle gi, ke Zuifu-bòà Aatana lɔ̀ɔ̀kɛɛ-kwèèi ke yéè bhɔ, le Yesu' wala', le é lo' Zelizalɛm le.
2
Sée yí gulu kpáa ke ké péng bhi, wo à lee Ebɛlɛ-wʋ̀ʋ̀ gi wo: Besata. Tong' é káányèa pɛ́ɛ zì, à lé-lèè ye' wò à lee wo Bháábò bɔ̀ à tà-zàà láà, yí gulu láà è àle maabhà za le. Záwa kpákpaa solu ké kɔnɔyèa yí láà à zì.
3
Bhàyúá-mɛ̀ɛ̀bò ni yánwilibò ni gɛɛnban-mɛ̀ɛ̀bò ni nià-mɛ̀ɛ̀bò tinglàtìng ké nuu tóà kpááyèa záwabò láà à wala. [Wo nuu dɔlɔ́à bhi, ke yí- nù viin,
4
atoosiwo Gwilinɛ Kpáa-à kɩ́ɩ́la do ké nuu yɔɔà yí láà à wɛ́ɛ́ bha kemò bhà ziàn, le è yí viin le. Yí- bò' viin-á kwɛi, mɛ̂ɛ fɔ́ɔ́lé' è yɔɔ à wɛ́ɛ́ láà, à pe yúá suu óó suu' à bhà, è bo' wo le.]
5
Mɛngge' nuu bhi, yúá' woo kwee kuà-yaka-ni-wɛ́ɛ́-saaka kɛɛ à bhà.
6
Yesu ké à ye' kpááyèa, le à gàn' daa' à yàan ye: ya mɔ́ bhi, le é wɩɩ' à nɛ̀ ye: Í à pé, ke í tó bhiá è?
7
Le mɛ̂ɛ láà é à yoobɔ' à gɔ̀n ye: Gwilinɛ, mɛngge' àa n gɔ̀n, ke yí' viin-à tée' gi, à-mɛ̀ɛ̀- nù tó ke è n sí, ke è n sɔɔ à bhà la wà! Sée an à pè' án ló, le mɛngge bhɛ́i ke- yɔɔ n liélé bhi le.
8
É à pe' kwɛi, le Yesu' wɩɩ' à nɛ̀ ye: Bhè walá, ke í ibhà sua sí, ke í ló.
9
Yesu' àle pe' kwɛi, mɛ̂ɛ láà e to' sáabhi, le é to' bhiá, le é ebhà sua si', le é gbaan' táásíà le. Sée golo-kwèèi' nuu à gá kwɛpoo à gi le.
10
Zuifu-bò' mɛ̂ɛ láà à ye', le wó à pe' à nɛ̀ wo: Golo-kwèèi' tenglé le. A-lèè àa à bhà ke í ibhà sua lefienɛ́ sí, ke yoo koà lùu gban zɛ.
11
Le mɛ̂ɛ láà é à yoobɔ' àng gɔ̀n ye: Kɛ́ mɛ̂ɛ' é n to' kélékèlèa láà, àle wɩɩ' n nɛ̀ ye: án nbhà sua sí, ke án ló la wà!
12
É à pe' kwɛi, le wó à bhàgilawo' wo: Mɛ̂ɛ' é à pe' i nɛ̀ ye: í ibhà sua sí, ke í ló láà la ò, wáa à gá le?
13
Kɛ́ sée àa nuu e tò bhiá-mɛ̀ɛ̀ láà à dɔn-à. Atoosiwo Yesu ké lèèni' à gɔ̀n bhaamɛ̀ɛ̀bò' nuu' wo' kpáaá láà à-wùn gi.
14
Dɔ̀ya' bhɔ', le Yesu' à ta' Aatana-kwìle, le é wɩɩ' à nɛ̀ ye: Yé tó bhiá màà! Kɛ́ miá wúnyóo kɛɛ' wo koo, ke wún ye' è gie à ye láà à tà, òo nù yaa i lé le.
15
Mɛ̂ɛ láà é go' bhi, le é lo' à pei Zuifu-bò nɛ̀ ye: Mɛ̂ɛ' é n to' bhiá láà, wo à lee Yesu.
16
Sée Yesu' nuu' wo' wúnbò láà à kɛɛà golo-kwèèi láà, àle kɛɛ le Zuifu-bò' nuu à kún-lèè guoà le.
17
Kɛ́ le é à pe' àng nɛ̀ ye: N nɛ' gbaan' bháála kɛɛà lii kɔɔ do' gi, àle tenglé' bhe le. N lekini an bháála kɛ̀ɛ̀ àle-kɔ̀i le.
18
É à pe' wo' kwɛi láà, àle kɛɛ le Zuifu-bò' gbaan lekinilèkini wo' à-yàn gi, ke wò nù à zɛ le. É nuu' wo' Aatana leeà ye e nɛ, ke è e lekini gɔɔn ziàn à gá láà, wó nùù gbaanyèa à-yàn gi kwɛi àle gi le. Wàa nuu à wɛì gòlòbhàlóó láà à gban zɛ-wùn-le lengdo gi koo. Yesu ni e nɛ wʋʋ zìn ké bhà-kɔ̀ɔ̀
19
Yesu' à pè- àng nɛ̀ àle gi ye: Án à zɛ ka nɛ̀ sii lekinilèkini tà ma: Aatana gbe-le àa wúngge kɛɛ e lekini tà bhiá, fɔ́nni ke ya à kɛɛ-lèè' ye e nɛ gɔ̀n le. Sée à nɛ- wún páipái' kɛɛ, à lekini- zí àle kɛɛ le.
20
Atoosiwo à lɔ̀ɔ̀ ké à nɛ kɛɛ, le è e kɛɛ-wùn tó páipái gie à nɛ̀ le. Sɔ́n-wùn kpákpaabò' à lé- gie à ye láà àle tà, e tuàn à gieà à nɛ̀. È tò' kwɛi, ká à-lèè yeà tée' gi, à-mài ké ka nià.
21
Sée à nɛ- ga-mɛ̀ɛ̀bò zana kɔɔ' gi, ke è níi dɛ́ɛ daa àng gi láà, níi dɛ́ɛ dàà mɛ̂ɛ ye' à gi-wùn- sɛɛ à gbe leng nɛ̀, à lekini- à dàà à-mɛ̀ɛ̀ gi à-kɔ̀ɔ̀ do láà àle gi le.
22
È gò' zí àle gi, à nɛ-le àa mɛnggemɛ̀ngge bhàgilawoii, ke è à zɛ lɩ́ɩ́á, kɛ́ è e gbe láà àle tóyèa bhaamɛ̀ɛ̀ tó páipái bhàgilawo-mɛ̀ɛ̀a le.
23
Sée é à kɛ̀ɛ̀ kwɛi ke mɛnó páipái- nù àle bhɛɛ yaa ye wò à nɛ bhɛɛ yaa kɔɔ' bhà láà à gi le. À kɛ̀ɛ̀ kwɛiyè láà à gi, mɛ̂ɛ' òo Aatana gbe bhɛɛ yaa, ke à-mɛ̀ɛ̀ òo à nɛ' é à bɔ' láà àle bhɛɛ yaa le.
24
Án à zɛ ka nɛ̀ sii lekinilèkini tà ma: mɛ̂ɛ óó mɛ̂ɛ' è e tóló dɔà n wʋʋ bhà, ke è wɩ́ɩ́à mɛ̂ɛ' é n bɔ' láà à-wùn bhà, ke à-mɛ̀ɛ̀' sii' àa yɛn à sɔlɔ' wo lɛ́ɛ. È tò' kwɛi, ke lɩ́ɩ́ àa àle-mɛ̀ɛ̀ bhà koo, kɛ́ ke àle' gó' wo ga-mɛ̀ɛ̀bò pé, le ya daa yáán-mɛ̀ɛ̀bò bhɛɛ gi lɛ́ɛ.
25
À kɛ̀ɛ̀ kwɛiyè láà à gi, án à zɛ ka nɛ̀ sii leng tà ma: bha ke' bhi, e bhɔà, le ga-mɛ̀ɛ̀bò- Aatana gbe wʋʋ ma le. Sée bha láà ya bhɔ tó' wo é. Mɛ̂ɛ' wò à wʋʋ maà láà, sii' àa yɛn e daaà àng gi.
26
Atoosiwo sii' àa yɛn, é Aatana gi kɔɔ do' gi láà, è à gbe lekini gi àle-kɔ̀ɔ̀ bhà le. Kɛ́ é sɛɛ' wo' Aatana nɛ̀, le sii' àa yɛn é à gbe lekini gi kwɛi lɛ́ɛ.
27
È gò' ale gi, àle do láà àle zí bhaamɛ̀ɛ̀ gbe' wò à pe láà à gá le. Pɔɔn- à kɛɛ ke Aatana' wúnnówùnnó dɔyèa à kɔlé, ke é à yaayèa bhaamɛ̀ɛ̀ tó páipái bhàgilawo-mɛ̀ɛ̀a láà, àle lɛ́ɛ.
28
Án à pe' woii kwɛi láà, à-mài òo ka nià. Atoosiwo bha ke' bhi, è bhɔ̀', ga-mɛ̀ɛ̀ páipái' wó sɛ́ɛ́ gi, n wʋʋ ké daaà àng tó tóló gi,
29
le mɛ̂ɛ' wò tóà wúnsɛ̀ kɛɛyèa sɛ́ɛ́ tà láà, wò zana, le wò go wo bu gi, ke wò nù sii' àa yɛn à kɛ̂ɛ le. Kɛ́ mɛ̂ɛ' wò tóà wúnyóo kɛɛyèa láà, àngle wò zànà', wò wún' kpɔ́à àngle tà le. Yesu séebò
30
Nle máá mɔɔ wúngge kɛɛá n lekini tà. Kɛ́ Aatana- wún gòkéigó-kɔ̀ɔ̀ gie n nɛ̀ kɔɔ' gi, an wún gòkéigò àle-kɔ̀ɔ̀ bhà le. Sée an n pe liang' zɛ láà, an à tó zɛ̀ sii lenglèng' tà le. Atoosiwo máá n lekini zòàwùn-le kɛɛ-lèè guo, kɛ́ mɛ̂ɛ' é n bɔ' láà, an àle zòàwùn kɛɛ-lèè guo le.
31
È tò' ye n lengdo án woo n lekini séeá laá, ke nbhà séenɛ̀ láà òo woo bhɔ̀' ka gi mai bhà, ke mai ké woo tóà ka pé àle gi.
32
Kɛ́ mɛ̂ɛ bhɛ́i ke ké zí n séeá, le à gàn' n yàànlé ma: é nbhà séenɛ̀' kɛɛii láà, e maiá le.
33
Atoosiwo ká mɛ̂ɛ bɔ' Záàn lià, le é to' n-wùn tò maiá-yè séeá ka nɛ̀ le.
34
Sée nle n bhàwùn lefienɛ́ àa woo bhaamɛ̀ɛ̀ ke tò n séeá-wùn bhà. Kɛ́ an Záàn-wùn láà àle pè kwɛi ka nɛ̀, ke ká nù la' wo le.
35
Sée Záàn-le' nùù ye làngbha' é doloii àle nɛ̀, le ká woo nu' à pé, ke ká ka liágó à zán lé bhanɛ́ ke bhà le.
36
Kɛ́ n sée bhɛ́i ke ké zí bhi, àle lé ké gie Záàn-le tà. N nɛ Aatana' sɔ́n-wùnbò' à kɛɛ-bhàà daayèa n gi, ke an à kɛɛ ziàn láà, àngle wó n sée láà à kpáa do keá le. Wò à-lèè yè àle bhà wo: n nɛ láà àle n bɔyèa le.
37
È gò' àle gi, n nɛ' é n bɔ' láà, à lekini' zí n sée láà à kpáè lengá le. Kɛ́ káó à wʋʋ ma, sée káó yáánpá à wɛí-lèè bhà do bhe,
38
le à wʋʋ àa zí waa kaá le. É nle-mii' bɔyèa é, pɔɔn- à kɛɛ ke káá wɩ́ɩ́ n lekini n-wùn bhà láà, àle lɛ́ɛ.
39
Ká Aatana-à sɛ́ikwɛ́-wʋ̀ʋ̀bò gisɔi-le wo ziàn kwɛi maiá, atoosiwo e to ka gi ye: sii' àa yɛn, ka à sɔlɔà àle gi le. Sée Aatana-à sɛ́ikwɛ́ do láà àle n-wùn pe le.
40
Kɛ́ àle tó gi, káá wɩ́ɩ́ nù n pé-wùn bhà, ke sii' àa yɛn láà, ká à sɔlɔ.
41
Máá bhaamɛ̀ɛ̀bò kale ka lɛ́wɛ́ yàà n tà-lèè guoii.
42
Pɔɔn- à kɛɛ ke an àle pe kwɛi, àle ye: án ka dɔn kpákpálé, le à gàn' n yàànlé ma: Aatana lɔ̀ɔ̀ àa ka zʋʋ pé le.
43
Sée nle án nù- n nɛà nu' gi, le káá wɩ́ɩ́ n-wùn bhà le. Kɛ́ sée mɛ̂ɛ bhɛ́i ke- nù' e lekini-le tà laá, le ka wɩɩ àle-wùn bhà le.
44
Aatana' à mɔ̀ɔ̀kiá àa bhe láà, ka dɔà kɔɔ' gi ke àle- lɛ́wɛ́ yaa ka tà, káá àle-lèè guo màà, le ka lesósó ka lɛ́wɛ́ yàà ka ké tà-lèè guo za le. È tò' kwɛi, ka kpɔ̀ n lé-kɔ̀ɔ̀ keeà lɔ àlei tò?
45
Sée òo tóà ka gi ye: nle máà ka daa n nɛ Aatana nɛ̀ le. Kɛ́ Moizi' é àbhà tɔ́ng dɔ' lii, ke ka zʋʋ' à nɛ̀ láà, àle ka daaà à nɛ̀ le.
46
Pɔɔn- àle kɛɛ kwɛi, àle ye: ká woo nù tóà wɩ́ɩ́yèa Moizi wʋʋ-le bhà maiá laá, ke ká woo wɩ́ɩ́à n lekini n pe bhà. Atoosiwo Moizi' sɛ́ikwɛ́' bɛɛnzɛ' lii láà, é nle n nu-wùn to' liélé, le é à pe' à gi le.
47
Kɛ́ é e pe wʋʋ' bɛɛnzɛ' ebhà sɛ́ikwɛ́ gi láà, àle òo bhɔ̀' ka gi mai bhà la ò, n pe wʋʋbò-le- bhɔ̀ ka gi mai bhà-kɔ̀ɔ̀ keeà lɔ?