Luc 11
1
É nuu kwɛnggei, Yesu ké nuu bhàiwoà Aatana zì lɛnggei. É bo', le àbhà kàleng do ke' wɩɩ' à nɛ̀ ye: Gwilinɛ Kpáa, bhè ko dɔɔ bhàiwoá ye Záàn' e pe kàlengbò dɔɔ' kɔɔ' gi láà à nɛ̀.
2
Yesu' à pè- àng nɛ̀ àle gi ye: Ka tò' bhàiwoà, ká à pe ka: N nɛ Aatana, bhɛɛ- yaa i tɔ́ bhà. Bhè dɔ gbáágbààa ke ibhà gwilinɛnɛ̀- yaa' wo à bhà le.
3
Bhè zí dɔ gbáágbààa ke lee- kpɔɔà kɔi dolodolo, í koà lígó nu,
4
ke í zí ko bhàwùn tó ko sɔngbò' ko bhà à-wùn gi, atoosiwo mɛ̂ɛ óó mɛ̂ɛ' è wúnyóo kɛɛ koá, ko lekini kó zí à-mɛ̀ɛ̀ bhàwùn to. È gò' àle gi, miá wɩ́ɩ́ à bhà, ke kó daa gɔɔ̀yóo gɔ̀n sóólé.
5
Yesu' bo', le é wɩɩ' àng nɛ̀ zí ye: Bhàiwò Aatana zì-yè láà à lébhà ké ye mɛ̂ɛ' ká zé é, i dɔ́ma do ke- tò' bhi, ke í walá ke í ló à pé gbɛi zué, ke í à pe à nɛ̀ ye:
6
n dɔ́ma, bhè dɔ gbáágbààa ke í búlù yaka-kpàn daa n lé, atoosiwo n pe dɔ́ma do ke' gó táá gi, le à-tɔ̀ɔ̀' bhɔ n tà le. Kɛ́ pɔngge àa n gɔ̀n, ke án à nu à nɛ̀.
7
Í lo' i dɔ́ma' à pé láà, è tò' ke è yaa kwíle, ke è wɩ́ɩ́ i gɔ̀n ye: miá fèè yaa n bhà, má woo bo kwíi létaá, ko ni nbhà náò kwéé woo kpáá, máá mɔɔii waláá koo, ke án i gba búlùa,
8
è tò' kwɛi, yàani mɛ̂ɛ láà òo wɩ̀ɩ̀' walá-wùn bhà, ke è búlù nu i nɛ̀ i tò à dɔ́máá-wùn-le gi laá, kɛ́ án wɩɩ ka nɛ̀ ma: i fèè' yaa à bhà láà, è waláà àle-wùn gi, le è i gba i bhàwùn' pɔɔn' bhà láà à tóá le.
9
À kɛ̀ɛ̀ kwɛiyè láà à gi, án wɩɩ ma: ka bhàwùn' pɔɔn' à bhà, ká à-wùn pe Aatana nɛ̀, e à nuà ka nɛ̀. Ká pɔɔn guo, ká à yeà. Ká kwíi tàmaa, wo à lépólóà ka gɔ̀n.
10
Atoosiwo mɛ̂ɛ óó mɛ̂ɛ' è kɔɔ kpɔ Aatana nɛ̀, Aatana àa à-mɛ̀ɛ̀ lúó. Sée mɛ̂ɛ' è pɔɔn guo à lé, à-mɛ̀ɛ̀ ké à ye, le mɛ̂ɛ' è àbhà kwíi tàmaa, è à lépolo à-mɛ̀ɛ̀ gɔ̀n le.
11
Tààn nɛ́ nɛ ke ké bhe ziàn, le àbhà nɛ́- véwɛ́ɛ́-wùn pè' à nɛ̀, le è vé láà àle tóà, le è mɛɛ yáányè nu à nɛ̀ la è?
12
Le wáa zí ka finibhà, le àbhà nɛ́- too yaan-wùn pè' à nɛ̀, le è zenggbèlè nu à nɛ̀ le?
13
Kà lɛgaa lɛ́ɛ, kale-mii' ká wúnyóo kɛɛ-mɛ̀ɛ̀bòa kwɛi láà, kale ka dɔn pɔɔn sɛ̀sɛ̀bò nuá kaà náò nɛ̀ lee' gi láà la ò, mɛɛ kɛɛ le ko nɛ Aatana' é lɔngwɛ́ɛ́ gi láà, àle- kwiià mɛ̂ɛ' wò Waa Zaazaa-wùn peà à nɛ̀ àng gbaá à gá le? Yesu- yínaabò kɛ̀ɛ̀ wáa bháaá le? (Matie 12:22-30; Maki 3:22-27)
14
Yínaa ke' nuu mɛngge wɛì, ke é nuu kpaà à-mɛ̀ɛ̀ biin tà láà, Yesu ké à kɛɛ' à-mɛ̀ɛ̀ wɛì kwɛnggei. Yínaa' bo' góá mɛ̂ɛ láà à wɛì, le é wɩ́ɩ́ zìgo', le bhaamɛ̀ɛ̀ ting' wó nuu bhi láà àng tó' gbaan' màiwoà à bhà le.
15
Kɛ́ é kɛɛ' kwɛi, le mɛnggoò' nuu bhi, wó wɩɩ' wo: Ámii, Yesu láà, è yínaa yóobò kɛ̀ɛ̀ ziàn yínaabòà gwilinɛ' wò à lee Belizebuli láà àle bháaá le.
16
Mɛnggoò ké nuu zí à gidan-lèè guoà, le wò à pe à nɛ̀ wo: È tò' ke bháa' é i gi láà, è gò Aatana pé lɔngwɛ́ɛ́ gi maiá laá, bhè lábhili-wùn do ke kɛɛ ko yàan zé, ke kó à-lèè ye bhee.
17
Kɛ́ Yesu' nuu' wo' àng zʋʋ pé-wùn tó dɔn-à láà, le é à yoobɔ' àng gɔ̀n ye: Lùu ye óó ye' àle gi-mɛ̀ɛ̀bò lesósó- yaa wo ké gɔ̀n gwili-yàn gi, ke àle lùu' wí, le à gi-kwììbò- lo wáláá ké tà kpulungkpulungle le.
18
A-kɔ̀ɔ̀ do láà à gi, è tò' ke Sɔtana-à gwilinɛnɛ̀ láà è tó pééyèa à gi, ke à gi- mɔ́-kɔ̀ɔ̀ keeà lɔ àle gi? Pɔɔn- à kɛɛ ke an àle pe kwɛi, àle ye: ká wɩɩ ka: nle an yínaa yóobò kɛ̀ɛ̀ ziàn Belizebuli bháa' gá le.
19
Kɛ́ è tò' ke nle an yínaabò láà àng kɛ̀ɛ̀ Belizebuli bháa' gá la ò, ke ka leng ka pe gi-mɛ̀ɛ̀bò-le wɛ? Angle wò yínaabò kɛ̀ɛ̀ wáa bháaá le? Ale kɛɛ zí le an wɩɩ ma: àng lenglèng láà àngle wóò ka zɛ lɩ́ɩ́á le.
20
Kɛ́ à gàn- tó ka yàan ka: nle an yínaabò kɛ̀ɛ̀' laá, ke Aatana lekinilèkini' e kɔɛ́ɛ́ zɔ́ɔ́lé gieii ka nɛ̀ lɛ́ɛ. Sée è tò' kwɛi, ke Aatana-à gwilinɛnɛ̀' yéè yaa' wo à bhà láà, ke àle zɔ́ɔ́lé' woloyèa ka nɛ̀ lɛ́ɛ.
21
Yesu' bo' à peá kwɛi, le é zí à tà-piàn kaan' ye: Kiɛ̀gbáan' é e tàkúnyèa kelekelele gwili gɔ̀n-a-pɔ̀ɔ̀nbòa, è tò' e lengà gbúnng maakɛɛà laá, àle ni à pé kwíle-pɔ̀ɔ̀n tó ké to fɛ́ɛ gi.
22
Kɛ́ mɛ̂ɛ ye' é kpókpóá mɛ̂ɛ fɔ́ɔ́yè láà à bhà, àle- wàà' bhi, ke à kɔɔ- gie à gɔ̀n, e àbhà gwili gɔ̀n-a-pɔ̀ɔ̀n tó si à gɔ̀n, le è à kpôlo go le. È gò' bhi, le è à sɔlɔ-pɔ̀ɔ̀n tó woo à gɔ̀n, le è à gulu le.
23
À kɛ̀ɛ̀ kwɛiyè láà à gi, án wɩɩ ka nɛ̀ ma: mɛ̂ɛ' à zi àa nle n pé, ke àle-mɛ̀ɛ̀- yaayè' gá n gɔ̀n gwili-yàn gi le. Sée mɛ̂ɛ' àa bhaamɛ̀ɛ̀ guo n pé, ke bhaamɛ̀ɛ̀ kààn n bhà-mɛ̀ɛ̀' àleá le. Yínaa yóo' go' mɛ̂ɛ wɛì à sɛí-kɔ̀ɔ̀ (Matie 12:43-45)
24
È gò' àle gi, yínaa yóo ke' bhi, è gò' bhaamɛ̀ɛ̀ wɛì, le è zaa gie kpénggbele lé-lèèbò gi, ke e e yàlèè guoii, ke é nù e fɔ̀gó bhi le. Kɛ́ àa yàlèè yeà tée' gi, le è wɩɩ e leng tà ye: án go' mɛ̂ɛ' à wɛì, ke à zowɛ́ɛ́ pé-lèè' nuu n yalé-lèèa láà, án sɛsíà, le an lo sɔɔ dɛ́ɛ woi à-mɛ̀ɛ̀ zowɛ́ɛ́ pé le.
25
Yínaa láà è sɛsì' àlei tò, ke è waa bhi, ke kwíi láà à gélé-lèè tó ké sáláyèa, ke pɔɔn sɛ̀sɛ̀bò' à gaayè liá- waa mɛ̂ɛ yánwɛ́ɛ́ gi, ke e dɔyèa bhi lɛnói yaiinle laá,
26
è seelá' wo e gi, le è lo zí yínaa yóobò saapiilɛ bhɛ́i' àngle pe kákánɛ̀- gie à pe tà àng síi, le è àng naa e bhà, le wò nu kiá le. Wò wàà' bhi, le àng tó- wo pe yàlèè kun mɛ̂ɛ láà à zowɛ́ɛ́ pé, le à-mɛ̀ɛ̀- to wɛ̀iyèa, le à lé- gie fɔ́ɔ́lé pe-le tà le. Wángle pe' sɛ̀ lekiniá le?
27
Yesu ké to' à pè kwɛi lià, le nɔ́ngnɛ́ ke' dɔ' bhaamɛ̀ɛ̀ finibhà bhi, le é e wʋʋ léwala', le é wɩɩ' à nɛ̀ ye: Í go' nɔ́ng' à gwílé, ke í yɔ́n mi' à gɔ̀n láà, à pe ké sɛ̀a lɛ́!
28
Kɛ́ le Yesu' à yoobɔ' ye: Yàa àle bhà. Wánglafila, mɛ̂ɛ' wò wo tóló dɔ Aatana wʋʋ bhà, ke wò à gi-wùn kɛɛ láà, àngle pe' sɛ̀ lekiniá le. Yesu ké koo' lábhili-wùn kɛɛyèa (Matie 12:38-42)
29
Kwɛngge láà à gi, Yesu' à gaa' ye bhaamɛ̀ɛ̀ ké nuii kpáaá, le wó ban-ii ké tà e zì, le é wɩɩ' ye: Tenglé-yààn é à gi-mɛ̀ɛ̀bò kɛɛ-kɔ̀ɔ̀ àa sɛ̀a. Wo à pé ke án lábhili-wùn do ke kɛɛ wo yàànlé, ke wó nù à súnmagó à bhà wo: Aatana' n bɔ' maiá le. Kɛ́ lábhili-wùn bhɛ́i-le ke àa kɛɛii àng nɛ̀, ke è tó n-wùn súnmagò à bhà-pɔ̀ɔ̀n-a, ke àle àa Aatana wʋʋ léban-mɛ̀ɛ̀ Zonasi pe do' nuu lii láà àle suuá.
30
Pɔɔn- à kɛɛ ke an àle pe kwɛi, àle ye: Zonasi-wùn' to' lábhili-wùn-a Ninivu-mɛ̀ɛ̀bò gɔ̀n kɔɔ do' gi láà, nle bhaamɛ̀ɛ̀ gbe n lekini-wùn- tóà lábhili-wùn-a tenglé-yààn é à gi-mɛ̀ɛ̀bò gɔ̀n àle-kɔ̀ɔ̀ bhà le.
31
A-wùn gi, bhàgila kpáa láà à wo-kwèèi- bhɔ̀', gwilinɛ-nɔ̀ngnɛ́' é go' lii yáìngiáán wia za láà, e waláà, le è ka zɛ lɩ́ɩ́á Aatana zué le. Atoosiwo àle ké go' sɛ́ɛ́ nààlé-lèè dɔ́ɔ́n gi, le é nu' e tóló dɔi gwilinɛ Salomon' nuu liangzɛà wúndɔnnɛ̀ bhà láà à wʋʋ bhà le. Sée mɛ̂ɛ ye' é dɔɔ liangzɛà ka nɛ̀ zé é, àle lé ké gie Salomon-le tà.
32
È gò' àle gi, Ninivu-mɛ̀ɛ̀bò' nuu láà, àng lekini ké zí waláà kià nà tenglé-yààn é à gi-mɛ̀ɛ̀bò kaá, le wò ka zɛ lɩ́ɩ́á bhàgila kpáa láà à wo-kwèèi le. Atoosiwo àngle ké wo kɔɔ go' wo sɔng lé Zonasi' é Aatana-à liangzɛ' ke wó à ma' láà à wʋʋ lé. Sée mɛ̂ɛ ye' é dɔɔ liangzɛà ka nɛ̀ zé é, àle lé ké gie zí Zonasi-le tà. Làngbha' è mɔ̀ng maa mɛ̂ɛ tà (Matie 5:15; 6:22-23)
33
Mɛngge àa làngbha dɔ, ke mɛ̂ɛ- à bànàkpɔ́, ɛ́ɛ́n ke mɛ̂ɛ- gbɔ bhuo à tà. Wánglafila, mɛ̂ɛ- làngbha dɔ̀', mɛ̂ɛ- à yaa' wo à yààlà-pɔ̀ɔ̀n tà, é kɛ̂ɛ kwɛi ke mɛ̂ɛ' wò daaà kwíle, wò nù lee ye à zán lé le.
34
A-kɔ̀ɔ̀ do láà à gi, mɛ̂ɛ yánwɛ́ɛ́' mɛ̂ɛ bubhà-làngbháá le. A-wùn gi, mɛ̂ɛ' i yánwɛ́ɛ́- to kpólókpòlòa, ke mɔ̀ng ké maayèa i tà zanózànóá. Kɛ́ i yánwɛ́ɛ́-le òo tò' kpólókpòlòa laá, lɛi ké to talayèa i tà tíiá do mɔɔɔle.
35
À kɛ̀ɛ̀ kwɛiyè láà à gi, lɛipòlò i tà-pɔ̀ɔ̀n láà, í à kún sɛ̀a, ke òo nù tó lɛi tàlà i tà-pɔ̀ɔ̀n-a.
36
È tò' ke mɔ̀ng ké maayèa i-lɛ̀nólɛ̀nó tà, ke i-lɛ̀nggelɛ̀ngge àa tuàn lɛitíi lià koo laá, ke lɛi' póló' wo i-lɛ̀nólɛ̀nó tà kpanggaale lɛ́ɛ. È tò' kwɛi, le i to ye mɛ̂ɛ' é dɔyèa làngbha zán lé, ke mɔ̀ng' maayèa à tà zanózànóá à nɛ̀ le. Yesu ké mai-wùn yɛɛ' Faliziɛn-bò ni Aatana-à tɔ́ng dɔ-mɛ̀ɛ̀bò yán bhà (Matie 23:1-36; Maki 12:38-40)
37
Yesu' bo' à peá kwɛi, le Faliziɛn-mii do ke' wɩɩ' à nɛ̀ ye: Kwà ló pɔɔn bhɛlɛi n pé kwíle. Wó lo', ke wò waa bhi, le wó sɔɔ' kwíle, le é yaa' pɔɔ̀ɔ̀nlé le.
38
Faliziɛn-mii láà é à gaa' ke Yesu òo bian gò e bhà-zùlù lefienɛ́ wo pɔɔn bhɛlɛyè liélé, le é gbaan' màiwoà à bhà le.
39
Kɛ́ le Gwilinɛ Kpáa' wɩɩ' à nɛ̀ ye: Kà lɛgaa lɛ́ɛ. Faliziɛn-bò, kale ka kaà yílà-kwèè ni pɔɔn bhɛ̀lɛ̀i-pɔ̀ɔ̀nbò tɛɛlà-zàà' zulu le. Kɛ́ ka gwílé-lèè' è bhɔ pɔinfɩɩ gélé-lèè bhà láà, kuan-zòwɛ́ɛ́ ni yóonɛ̀ káán-zòwɛ́ɛ́ ké to àle payèa, le ka àle to bhi le.
40
È tò' kwɛi, ke káá wún-le waaii kéi àleá láà wo è? Aatana do' é ka kwîi daa' ka bu bhà láà la ò, àle òo zí ka zowɛ́ɛ́ daa ka gwílé è?
41
È tò' kwɛi, mɛɛ kɛɛ tò le káá kaà yílà-kwèè gi-pɔ̀ɔ̀n ni kaà pɔinfɩɩ gi-pɔ̀ɔ̀nbò láà àle nu wɛ̀i-mɛ̀ɛ̀bò nɛ̀ le? Ale fìla ké bhe kaà pɔinfɩɩbò tɛɛlà-zàà zúlúyè láà àle bhà. Sée ka à kɛ̀ɛ̀' kwɛi, le gban- go ka bhà fɩ́fɩ́lé le.
42
Kɛ́ Faliziɛn-bò, ka véè, atoosiwo kpanakwɛ́ ni gbénggbéyúúnkwɛ́ ninà kaà zɛ́inlé-pɔ̀ɔ̀n vánáváná bhɛ́ibò láà, ka àle tó líya yaa buu buu ziàn, le ka à líya buunàà láà à nu Aatana nɛ̀ le. Ká pɔɔn pɩ́pɩ́nɛ́bò láà àle tó wun go à lé kwɛi, kɛ́ le Aatana lɔ̀ɔ̀ ka kɛɛyè, ni à zòàwùn kɛɛyè' à-wùn' kpókpóá láà, ka àle daa ka kɔɔ pé ziàn le. Sée à-lèè ké à bhà ke ká woo àle fɔ́ɔ́lé-wùn kún kpókpóá, ke ká nuu à paánbò láà à kɛɛà le.
43
Án wɩɩ ma: Faliziɛn-bò, ka véè! Atoosiwo gbàànɛ́ yemò' è mɛnó yánbhà kun Aatana-kwììbò gélé láà, yàà àle tà lɔ̀ɔ̀- ka kɛɛ le. Ka zí tò' téng-lé-lèèbò gi, ká à pé ke mɛnómɛ̀nó- wɩ̀ɩ̀bhà kɛɛ kale ka bhà le.
44
Án wɩɩ: ka véè. Àa tóii ka bhà sɛ̀a, atoosiwo ká ye bhaamɛ̀ɛ̀ bubò' à dɔ̀n à bhà-pɔ̀ɔ̀n àa bhe, ke mɛ̂ɛ- táásì' à tà mɛ̂ɛ tíibhà, ke à bian- mɛ̂ɛ kun láà à nɛ̀.
45
Yesu' bo' à peá kwɛi, le tɔ́ng dɔ-mɛ̀ɛ̀bò' nuu bhi láà àng do ke' wɩɩ' à nɛ̀ ye: Kààmɔ, i loô à pè' kwɛi, ke i sɔ̂ɔn' woii mɛnó kole ko gɔ̀n do láà la oo.
46
Mɛ̂ɛ láà é à pe' kwɛi, le Yesu' à yoobɔ' ye: Tɔ́ng dɔ-mɛ̀ɛ̀bò, án wɩɩ ma: ka leng ka véè! Atoosiwo ka tɔ́ngbò' dɔ bhaamɛ̀ɛ̀ nɛ̀ ziàn láà, à lébhà ké ye gbá bháibhàibò' mɛngge àa mɔɔ à síá à nɛ̀. Ká ka bhámò-le tàdɔ à gá, sée ke ka leng-le káá ni wɩ́ɩ́ à bhà ke ká ka kɔɛ́ɛ́ lefienɛ́ ke yaa à bhà.
47
Án wɩɩ: ka véè, atoosiwo ká kpóló sɛ̀sɛ̀bò kpɔ Aatana wʋʋ léban-mɛ̀ɛ̀bò' nuu lii láà àng bu tà, sée ke à gàn ké ka yàan ka: ka bhɛ́mabò' àng zɛ' le.
48
Ka à kɛɛ' wo kwɛi láà, mɛ̂ɛ- à-lèè yè àle bhà wo: ka bhɛ́mabò' wó wúnyóo kɛɛ' láà, ka zi ké àng pé. Pɔɔn- à kɛɛ ke an àle pe kwɛi, àle ye: àngle wó Aatana wʋʋ léban-mɛ̀ɛ̀bò zɛ', le kale ká làso daaii àng bu tà le.
49
Ale kɛɛ le Aatana' è wúnnó dɔn láà é à to' liélé, le é wɩɩ' ye: Án n wʋʋ léban-mɛ̀ɛ̀bò ni nbhà táá-mɛ̀ɛ̀bò bɔà àng nɛ̀. Wo nbhà bɔ-mɛ̀ɛ̀bò láà àng kemò zɛà, le wò àng kemò wɛ̀ikɛ̀ɛ̀wo le.
50
À kɛ̀ɛ̀ kwɛiyè láà à gi, Aatana wʋʋ léban-mɛ̀ɛ̀ páipái' wó gbaan' àng zɛà lúyáán zigó téei lii, ke è zin nàa tenglé bhà, àng tó páipái-wùn lángga ké tenglé-yààn é à gi-mɛ̀ɛ̀bò ka kún-à.
51
Wún' zigo' lii Abɛli yuɛn kpɔ́yè tà, ke à bhɛɛ- nu flúúlé, ke è zin nàa Zakali' wó à zɛ' sáà gó-lèè ni Aatana-kwìì kpáa finibhà láà à bhà, án à zɛ ka nɛ̀ sii tà ma: àle tó páipái lángga- tenglé-yààn é à gi-mɛ̀ɛ̀bò ka kún-à le.
52
Tɔ́ng dɔ-mɛ̀ɛ̀bò, án wɩɩ ma: ka leng ka véè! Atoosiwo Aatana pé-zààwɛ́ɛ́' é mai sì à tà-zààwɛ́ɛ́á láà, ká à létayèa bhaamɛ̀ɛ̀bò gɔ̀n, le ká à-làkele síyèa le. Wún' à gàn' ka yàan ka: è mɛ̂ɛ la láà, ka lekini káá wɩ́ɩ́ dàà à gi-wùn bhà, le ká zí à-zàà létayèa dàà à gi lɔ̀ɔ̀' mɛ̂ɛ' àng bhà láà àng gɔ̀n le.
53
Yesu' à pe' kwɛi lee' gi láà, é nuu góà bhi tée' gi, le Faliziɛn-bò ni tɔ́ng dɔ-mɛ̀ɛ̀bò' gbaan' vɔ̀ngvɔ̀ng góà à zì, ke wo bhàgilawo suu tóletòlé daaii à gɔ̀n le.
54
Wó nùù mángyɛlɛ' daaà à gɔ̀n kwɛi, ke wò nù à kún-lèè ye à lekini líílé wʋʋ bhà le.