Luc 13

format=text | format=json

← Chapitre 12 | Chapitre 14 →

1
À tée do láà à gi, mɛnggoò ké nu' Yesu pé, le kúmana kpáè' wó nuu à leeà Pilati láà, é wún' kɛɛ' Galilee-mɛ̀ɛ̀ kemòa, wó sɔɔ' à gɛingóà à nɛ̀ wo: Galilee-mɛ̀ɛ̀ kemò' nuu bhi laá, wo to' Aatana lɔ̀ɔ̀kɛɛ lià, le Pilati' wɩɩ' ye: wò àng zɛ, le wó àng zɛ' sáabhi le.
2
Wó bo', le Yesu' à yoobɔ' àng gɔ̀n ye: E ka gi ye: mɛ̂ɛbò láà la ò, àngle wó nuu wúnyóo kɛɛ-mɛ̀ɛ̀bò tó nɛwáaá Galilee sɛ́ɛ́ gi, le à lángga' àng kun', le wó àng zɛ wɛ̀iyè láà à wo' kwɛi la è?
3
Án wɩɩ ka nɛ̀ ma: àbin, kɛ́ ka lekini káó ka kɔɔ gò' ka sɔng lé, kanó ká wɛ̀i-gà woà ye àng nɛ̀.
4
Tààn Siloe-kwìì dɔ́ɔ́n gànnggànngyòlò' gbulu' bhaamɛ̀ɛ̀ buu-ni wɛ́ɛ́-saaka' àng tà láà la ò, è ka gi ye: àngle wó nuu wúnyóo kɛɛà, le àng lé' nuu gieà Zelizalɛm-mɛ̀ɛ̀ paánbò tó páipái tà la è?
5
Án wɩɩ ka nɛ̀ ma: àbin! Kɛ́ káó ka kɔɔ gò' ka sɔng lé laá, kanó páipái ká wɛ̀i-gà woà ye mɛ̂ɛbò láà àng nɛ̀. Bhúlu bhɔ̀ɔ̀bhà' àa bha à-piàn
6
É go' àle gi, le Yesu' pian kaan' àng nɛ̀ ye: Mɛngge' nuu bhi, e bhúlu bhɔ̀ɔ̀bhà-yìlì do ta' ebhà dɔ̀lɔ̀ng-bòi. Kwɛnggei' bhɔ', le mɛ̂ɛ láà é nu' bhúlu bhɔ̀ɔ̀bhà láà à wɛ́ɛ́ gói le. Kɛ́ òo pɔngge ye à gi.
7
É à pè- àle gi dɔ̀lɔ̀ng-bʋ̀ʋ̀ wunlé-mɛ̀ɛ̀ láà à nɛ̀ ye: Lɛgaa. Án gbaan' nuà bhúlu bhɔ̀ɔ̀bhà é à wɛ́ɛ́ gó-wùn gi, à kwee yakanàà' é. Kɛ́ máá pɔnggepɔ̀ngge ye à-yìlì gi. È tò' àle gi kwɛi, ke bhè à-yìlì bɔ, atoosiwo è dɔ̀lèè é à sí' woii bhiábhiá, le à tɔnɔ àa bhe le.
8
Kɛ́ é à pe' kwɛi, le dɔ̀lɔ̀ng-bʋ̀ʋ̀ wunlé-mɛ̀ɛ̀ láà é à pe' à nɛ̀ ye: Wunmɛ̀ɛ̀, bhè à tó bhi kwɛi kwia do é àle bhà líe. Án à zipé pɔ́n-à, le an di yaa à gɔ̀n le.
9
È tò' kwɛi, e yíiín bhaà zí-kwià-le bhà àlei. Òo zí bhà' àle gi tò laá, le i nuu à peà, le wò à kaan tò le. Nɔ́ng du dɔyè' Yesu' à to' bhiá golo-kwèèi
10
Golo-kwèèi do ke láà à bhà, Yesu ké nuu liangzɛà Aatana-kwìì ke gi.
11
Bhàyúá-nɔ̀ngnɛ́ do ke' nuu bhi, yínaa yóo' nuu à wɛì láà, e nuu à du dɔyèa, le àa nuu mɔɔà dɔnɛ́ pɩ́sɩ́ɩ́nɛ́ lefienɛ́ ke woá zué le. Sée bhàyúá láà é yaa' à bhà kwɛi, à kwee buu-ni-wɛ́ɛ́-saakanàà' nuu lɛ́ɛ.
12
Yesu' à ye', le é à lee', le é wɩɩ' à nɛ̀ ye: Nɔ́ngnɛ́, ibhà yúá' é i bhà láà, a gó' wo i bhà lɛ́ɛ.
13
Yesu' à pe' kwɛi, le é e kɔɔ yaa' à gwenglé, le nɔ́ngnɛ́ láà é to' le é dɔ' zué, le é sɔɔ' Aatana wánglegóà le.
14
Kɛ́ Yesu' bhàyúá sí' wo' nɔ́ngnɛ́ bhà golo-kwèèi láà, òo sɛɛ Aatana-kwìì wunlé-mɛ̀ɛ̀' nuu bhi láà à nɛ̀. É gbààn zaabɔà àlei, le é wɩɩ' mɛ̂ɛ' wó nuu bhi láà àng nɛ̀ ye: à-lèè ké à bhà ke mɛ̂ɛ- bháála kɛɛ yáángɛɛn saado' gá le. È tò' kwɛi, ká nu ziàn, ke wò ka tó kélékèlèa yáángɛɛnbò láà àleá le. Kao nuà golo-kwèèi-le bhà.
15
É à pe' kwɛi, le Gwilinɛ Kpáa' à yoobɔ' à gɔ̀n ye: Gbèyèdáin-bhààmɛ̀ɛ̀bò, na golo-kwèèi- bhɔ̀' ziàn, ká kɔi dolodolo láà, kanó ká kaà dîli ni kaà sʋʋfaibò-le tó kɔɔ wolo, le ka lo àng dɔi yí bhà la. Tààn àa kwɛi è?
16
Sée nɔ́ngnɛ́' é, Ablam ginɛ́ do ke' zí à lengá, le Sɔtana' daa' à yeleyèa liilììlii, le à kwee buu-ni-wɛ́ɛ́-saakanàà' é le. È tò' kwɛi la ò, mɛɛ kɛɛ tò le ka wɩɩ ka: à-lèè àa à bhà ke wò àle káán Sɔtana gɔ̀n bhɛɛ́ɛ́ lé golo-kwèèi le?
17
Yesu' à yoobɔ' wo' kwɛi láà, yɛ́ɛ ké dɔ' à liangzɛ yóóbò tó bhà. Kɛ́ é nuu sɔ́n-wùnbò' kɛɛà láà, à-wùn lí ké nuu sɛɛà mɛ̂ɛ bhɛ́ibò kpe' wó nuu bhi láà àngle tó gi. Seneve-wɛ́ɛ́-piàn (Matie 13:31-32; Maki 4:30-32)
18
É go' bhi, le Yesu' wɩɩ' ye: Aatana-à gwilinɛnɛ̀ láà è bhɔ̀ mɛɛ bhà le? An zí à kpɔ̀ɔ̀bhàkpɔ́à mɛɛá le?
19
Ta-pɔ̀ɔ̀n' wò à lee Seneve, ke à wɛ́ɛ́- to pɩ́pɩ́nɛ́á láà, mɛngge' à wɛ́ɛ́' si', le é à ta' e pé boi, le é goo', le é tolo', le é to' yílí kpáaá, le maabò' nu' kwêe dɔi à gbaan lé le. Aatana-à gwilinɛnɛ̀ láà è bhɔ wún' bhà, àle lɛ́ɛ. Sɛ́kɛ dàà búlù bhà-piàn (Matie 13:33)
20
É go' bhi, le Yesu' wɩɩ' zí ye: An Aatana-à gwilinɛnɛ̀ kpɔ̀ɔ̀bhàkpɔ́ ke woà mɛɛá le?
21
Nɔ́ngbò- sɛ́kɛ dɛ́idɛ̀inɛ́ ke' si, le wò à kaan búlù bii kílo kuà-piilɛ-ni-wɛ́ɛ́-soluá, le sɛ́kɛ biinɛ́' wó à daa' à gi láà, è à kɔɔn tó fɔu, le è to kpáaá le. Aatana-à gwilinɛnɛ̀ láà è bhɔ wún' bhà, à ke' lɛ́ɛ. Kwíilé-lèè kóbhókòbhò-piàn (Matie 7:13-14, 21-23)
22
Yesu' nuu gieà pɛ́ɛbò gi, ke e lóii Zelizalɛm za, le é nuu e wɛì-mɛ̀ɛ̀bò dɔɔà kwɛi le. É nuu à kɛɛ' woà kwɛi láà,
23
le mɛngge' à bhàgilawo' ye: Kààmɔ, mɛ̂ɛbò' wò laà, wàa tóii wɛ̀sɛ maiá è?
24
Le Yesu' à yoobɔ' à gɔ̀n ye: Ká ka bháa dɔ' wo, ke ká gie-lèè ye, ke ká daa Aatana pe gi le. Pɔɔn- à kɛɛ ke an àle pe kwɛi, àle ye: dàà à pe gi-yè ké kpókpóá ye kwíi' à lé-lèè' kóbhókòbhòa sɔ̀ɔ̀ à gélé-yè nɛ̀. Án à zɛ ka nɛ̀ sii tà ma: bhaamɛ̀ɛ̀ kpe ké dàà bhi-lèè guoà wo bháa bhà, kɛ́ wàa mɔɔii à bhà.
25
A-wùn gi, kwíi láà à-mɛ̀ɛ̀- waláà tée' gi, ke è à létaà làkeleá, ke kale ká tóyèa lúulé za laá, ká ka kɔɔ maaà kóng tà pingpingle, ke ká à peii ka: Kwíinɛ wɛɛ, kwíinɛ, bhè dɔ gbáágbààa ke í kwíi lépóló ko gɔ̀n. Kɛ́ e à yoobɔà ka gɔ̀n ye: Máá ka gó-lèè dɔn.
26
È à pè' kwɛi, ká wɩ́ɩ́à à nɛ̀ ka: Sée kó ko kɔɔ daa' i pé, le í nuu liangzɛà lúaalé-lèèbò gi koó péng le.
27
Kɛ́ e zí à yoobɔà ka gɔ̀n, le è wɩɩ ye: Máá ka gó-lèè dɔn. Wúnyóo kɛɛ-mɛ̀ɛ̀bò! Kà gó n bhà sáabhɛ́ kwɛi.
28
Kwíinɛ- à peà ka nɛ̀ kwɛi lee' gi láà, ká wɛ̀i-wòsíà bhi pingpingle, le ka ka sóólé bhɛlɛ keléékeléélé le. Pɔɔn- à kɛɛ ke ka ka sóólé bhɛlɛà kwɛi láà, àle ye: Ablam oo, ni Izaaki oo, ni Zakɔbu oo, ni Aatana wʋʋ léban-mɛ̀ɛ̀ páipái' wó nuu lii láà oo, ká àng tó yeà, ke Aatana' àng dɔ̀lèè kpɔ́ ebhà mɛ̂ɛnɛ̀ bhà, kɛ́ ke ya kale ka kɛɛ, ke káé tó lúulé.
29
Kɛ́ sée bhaamɛ̀ɛ̀bò ké góà yáánwoloá, le wò go yáándaaá, le wò go yáìngiáán zanó piilɛyèa, le àng tó- yàlèè ye wò dɔ kpáa' kɛɛà Aatana-à gwilinɛnɛ̀ yànmai gi láà à-pɔ̀ɔ̀n bhà le.
30
À tée láà à gi, zíà-gɛ̀ɛ̀n kemò ké daaà liélé, le liélé-gɛ̀ɛ̀n kemò- zí daa zíà le. Yesu-à wosì Zelizalɛm-pɛ̀ɛ̀ bhà-yè (Matie 23:37-39)
31
Faliziɛn kemò' nù- Yesu pé tée láà àle gi, le wó wɩɩ' à nɛ̀ wo: Gwilinɛ Elɔdi ké i zɛ-lèè guoii. À kɛ̀ɛ̀ kwɛiyè láà à gi, bhè walá, ke í ló zaa bhɛ́i keá.
32
Wó à pe' kwɛi, le Yesu' à yoobɔ' àng gɔ̀n ye: Kà ló ke ká à pe gbèyèdáin láà à nɛ̀ ka: án tuàn líe yínaa yóobò kɛɛà, ke án zí bhàyúá-mɛ̀ɛ̀bò tó bhiá tenglé ni tili gi, le án nu' nbhà bháála' kɛɛi láà, an à wun ban péng tili pe tàalà le.
33
Kɛ́ à-lèè ké à bhà zí ke án nbhà táá' kpɔ́ii é, ke án ló nàa n wɛ̂ɛá do kwɛi yáángɛɛn láà àle tó bhà, ke án waa Zelizalɛm. Atoosiwo Aatana wʋʋ léban-mɛ̀ɛ̀ zɛ̀ lee bhɛ́i-le ke gi-yè àa kún à gá, ke àa Zelizalɛm-lèè-leá. Yesu' bo' à peá kwɛi, le é wɩɩ' ye:
34
Zelizalɛm-mɛ̀ɛ̀bò! Zelizalɛm-mɛ̀ɛ̀bò! Kale ká ziàn Aatana- mɛ̂ɛbò' àng bɔ ka nɛ̀ láà àng zɛ gwɛɛ bìlì àng bhà-yèa, le ka zí Aatana wʋʋ léban-mɛ̀ɛ̀bò leng zɛ la wà! Má ka bàn ké tà-lèè guo gɛnyààn tinglàtìng tóá, ye toonɛ́mɛ̀laa- e nɛ́ múnúnɛ́bò ban ké tà e gban wala kɔi láà à nɛ̀, kɛ́ káá wɩ́ɩ́yèa à bhà ke ká nu n pé.
35
A-wùn gi, ká ka yáán tó bhi, ka yàlèè bhà-lèè ké tóà ka nɛ̀ fɩɩ lenglèngá. Atoosiwo án à zɛ ka nɛ̀ sii tà ma: è si dɔkɔ̀ɔ̀ é à gi bhà, káá n yeii sɛ́ɛ́ tà koo, le è to kwɛi flúúlé, fɔ́nni ke bha ke' bhi è bhɔ le. À bha láà è bhɔ̀', ká à peà ka: mɛ̂ɛ' é nuii Gwilinɛ Kpáa-à nu gi láà, lúbha- à-mɛ̀ɛ̀ kún.