Luc 24

format=text | format=json

← Chapitre 23

1
Golo-kwèèi tàalà' bhɔ', nɔ́ngbò láà wo wala' yué pápálé, le wó lo' Yesu bu tà nà làsikɔlɔ yíbò' wó à yaa' wo kɔɔ maabhà láà à gá le.
2
Gwɛbílí' é nuu yaayèa à bu lé láà, wó waa' bhi, ke wa woo à gini, ke wa à gó bhi.
3
Wo sɔɔ' yɛɛ láà à gi, kɛ́ wòo gwilinɛ Yesu-gèè ye bhi.
4
Wo to' dɔɔ bhi, ke à kɔ̀kún' àng kún, le miɔnbò piilɛ' àng bubhà-gbààbò zán' nuu dɔà gɛ̀lɛ̀nggɛ̀lɛ̀ngle, wó wolo' à lé àng tà le.
5
Ang gwílé-yànwɛ́ɛ́ tó ké wi', le wó wo wunlé zinna' le. Kɛ́ le mɛ̂ɛ piilɛ láà wó wɩɩ' àng nɛ̀ wo: Mɛ̂ɛ' é yáán láà, mɛɛ kɛɛ le ká à guoii gɔɔ̀le-mɛ̀ɛ̀bò finibhà le?
6
Àa zé. Ya gó gɔɔ̀le, le ya zana le. Tààn é wʋʋ' pe' ka nɛ̀, ke e tuàn ka pé Galilee lùu gi láà la ò, àa ka yàan koo è?
7
E wɩɩ' ye: wo ele bhaamɛ̀ɛ̀ gbe e lénuà wúnyóo kɛɛ-mɛ̀ɛ̀bò nɛ̀, le wò e gbaan yílí bhà, le wò e zɛ le. Sée àle gò à bhà-kɔ̀ɔ̀ àa nuu bhe. Kɛ́ e wɩɩ' zí ye: wò bò' e zɛá, é góà gɔɔ̀le à yáángɛɛn yakanàà-kwèèi, le e zana le. Tààn ka zʋʋ' gó àleá è?
8
Wó à pe' kwɛi, le nɔ́ngbò láà àng zʋʋ' zana' wʋʋbò láà à tóá le.
9
Wó sɛsi', le wó lo' wúnbò láà à tó gɛingói Yesu-à kàleng buu-ni-wɛ́ɛ́-do ni à pe gi-mɛ̀ɛ̀ paánbò tó nɛ̀ le.
10
Mali Madala oo, ni Zaani oo, ni Mali ye' é nuu Zaki laúá láà, àngle wó go' bhi, le wó nu' à gɛingói kwɛi le. Nɔ́ng bhɛ́ibò' nuu àng wɛì láà, àng tó ké nuu zí wúnbò láà à gɛingóà Yesu-à táá-mɛ̀ɛ̀bò nɛ̀.
11
Kɛ́ àngle wó à ma', e tò- àng gi ye mia wʋʋ bhɛ́iwɛ́ɛ́' à nɛ̀, le òo bhɔ àng gi mai bhà le.
12
Kɛ́ sée Piɛli-le ké wala', le é lo' bàlàa Yesu bu tà le. É waa' bhi, le é naana', le é lɛgaa' yɛɛ gi le. Kɛ́ òo pɔngge bhɛ́i ke ye bhi wó Yesu dɔ' zaá gbàà tutubò' gi láà àle zìpieta. É go' bhi, le é sɛi', le é lo' wo yalé, ke wún' kɛɛ' láà à-mài' à ni miniminiyèa le. Yesu ni ebhà kàleng piilɛ gɛɛn yàà ké bhà Emau-zàà tà-kɔ̀ɔ̀ (Maki 16:12-13)
13
Kwɛngdo láà à gi, Yesu-à kàlengbò piilɛ ké nuu lóà pɛ́ɛnɛ́ ke' wó nuu à leeà Emau láà à gi. Kílo buu-ni-wɛ́ɛ́-do yɔ̀ɔ̀nsínma' nuu góà Zelizalɛm, le è lo bhi le.
14
Wó nuu lóà, ke wúnbò' kɛɛ' Yesu-wùn gi láà, wo à peii zaa pé.
15
Kɛ́ wó nuu à peà téei kwɛi, ke wo wo ké gbègóii à-wùn gi láà, le Yesu leng' nu', le é yɔn' àng gi, le wó táási' ké wɛì le.
16
Wo nuu à ye-le woà, kɛ́ e nuu ye pɔngge ké bhuoyèa àng yánlé, le wàa nuu à dɔn-à le.
17
Wó nuu lóà, le Yesu' àng bhàgilawo' ye: Ka lóii nà mɔ̀ng-wùn gbègóá lɛ́ɛ? Kɛ́ é à pe' kwɛi, le wó dɔlɔ', ke àng wɛ̂ɛ tà' ga yùààle le.
18
Le mɛ̂ɛ ye' wó nuu à leeà Keleopa láà, é à yoobɔ' à gɔ̀n ye: Wúnbò' kɛɛ' zé kálai é, i lengdo' í tuàn nu-mɛ̀ɛ̀ dɛ́ɛá Zelizalɛm, le yáá à gànnu la è?
19
Le Yesu ye: Mɔ̀ng ni mɔ̀ng' nuu à gá le? Le wo: Wún' é kɛɛ' Yesu Nazalɛti-miiá láà la ò, yóó à ma' wo la è? Sée ke Aatana wʋʋ léban-mɛ̀ɛ̀ ni sɔ́n kɛɛ-mɛ̀ɛ̀ kpáa' nuu à gá, le àbhà liangzɛ-wàà' nuu kpókpóá, le à liá' nuu zí Aatana ni bhaamɛ̀ɛ̀bò tó gi le.
20
Kɛ́ koà yíkpáá-mɛ̀ɛ̀bòà wunmɛ̀ɛ̀bò ni ko wunlé-mɛ̀ɛ̀ bhɛ́ibò ké à lédɔ', ke wò à zɛ, le wó à gbaan' yílí bhà pɔ́ngtiá le.
21
Sée ko zʋʋ' woo nùù àle nɛ̀ ko: e tóà Izalae-bò ko sì nuanɛ̀ gi-mɛ̀ɛ̀a le. Kɛ́ wó à zɛ', à yáángɛɛn yakanàà' tenglé le.
22
È gò' àle gi, nɔ́ng kemò' go' ko kpe gi, wo mài mɛ̂ɛ ni-wùnbò gɛingóyè-leá ko nɛ̀ maiá. Atoosiwo wo lo' à bu tà yué pápálé,
23
kɛ́ le wòo à-gèè ye bhi le. Wó sɛsi', le wó nu' à pei ko nɛ̀ wo: Aatana-à kɩ́ɩ́labò ké kaa' wo gi, le wó à pe' wo nɛ̀ wo: ya zana, le é yáányèa le.
24
É go' àle gi, ko bhámò kemò ké zí lo' à bu tà, le nɔ́ngbò' à pe' kɔɔ do' gi láà, àng lekini wó à ye' kwɛi le. Kɛ́ wòo sée à lekini-le ye.
25
Wó bo' à peá kwɛi, le Yesu' wɩɩ' àng nɛ̀ ye: Áá, mɛ̂ɛ' ká é, ka yákii- pɩ́sɩ́ɩ́nɛ́-leá wɛ́ tò! Mɛɛ kɛɛ le Aatana wʋʋ léban-mɛ̀ɛ̀bò' wúnbò' to' liélé, ke wó à pe' liilììlii láà, kpɔ̀ à lé-zòwɛ́ɛ́ àa ka gwílé le?
26
Tààn káá à gànnu' wo ka: Izalae-bò la-mɛ̀ɛ̀' wɛ̀i-gà' wo' láà, à gà kwɛi-lèè' nuu à gá la è? Atoosiwo à-lèè ké nuu à bhà ke è àle wo fɔ́ɔ́lé, ke è nuu ebhà mɛ̂ɛnɛ̀ kɛɛ zìgóà le.
27
Yesu' bo', le wún páipái' é bɛɛnzɛyèa à lekini-wùn gi Aatana-à sɛ́ikwɛ́ gi zanózànóá láà, é à tó zíà pe' àng nɛ̀ le. E à zigo' Moizi-à sɛ́ikwɛ́ tà, le é lo' nà à bhɛɛá Aatana wʋʋ léban-mɛ̀ɛ̀bòà sɛ́ikwɛ́ páipái' wó à bɛɛnzɛ' láà à tó tà dɔ́ɔ̀nle le.
28
Wó nuu lóà pɛ́ɛ' gi láà, wó waa' à gbɛ̀ɛɛlé, le Yesu' kɛɛ' ye mɛ̂ɛ' éè ló ke è gie pɛ́ɛ láà à tà le.
29
Kɛ́ le mɛ̂ɛ piilɛ láà wó à go' zaá, le wó wɩɩ' à nɛ̀ wo: Yáán' ló tó wo, le gbɛi' bhɔ yaa lià le. Bhè dɔ gbáágbààa ke í tó ko pé zé. Wó à pe' kwɛi, le é lo' àng wɛì, le é to' àng pé bhi le.
30
É nuu ke wóò pɔɔn bhɛlɛ, le àngbhà tɔ́ɔ̀-mìɔn láà é búlù si', le é à gi-bèaan waa' Aatana nɛ̀ le. É bo', le é búlù láà à tutu kaan', le é à gulu' àng tà le.
31
É nuu à kɛɛà kwɛi, le àng yángi' pɔnɔ', le wó to' le wó à dɔn' le. Kɛ́ le à leng' zí to' sáabhi, le é lììla si' àng gɔ̀n le.
32
Ale' kɛɛ' kwɛi, le mɛ̂ɛ piilɛ láà wó à pe' wo ké nɛ̀ wo: Mɛ̂ɛ láà é nuu liangzɛà ko nɛ̀ tée' gi, ke e Aatana-à sɛ́ikwɛ́ wʋʋ zíà peii ko nɛ̀ láà la ò, à wʋʋ àa nuu lóà loo daaá ko zowɛ́ɛ́ tà yùààyùààle ziàn è?
33
Wó bo' àle peá kwɛi, wó walá' wo', le wó sɛsi', le wó ló dɛ́ɛ wo' Zelizalɛm le. Wo waa' bhi, ke Yesu-à táá-mɛ̀ɛ̀ buu-ni-wɛ́ɛ́-do láà wo banyèa ké tà kià nà wo bhámòa,
34
ke wo wɩ́ɩ́ii wo: Gwilinɛ ké zanayèa mai lekinilèkiniá, le Simon yánwɛ́ɛ́' à yeyèa le.
35
Wó bo', le mɛ̂ɛ piilɛ láà wó wo pe' à-lèè ye' zaalé, ni wó Yesu dɔn' kɔɔ' gi ke e búlù tutu káán-ii láà, àng lekini' zí à tó gɛingo' àng nɛ̀ le. Yesu-à e leng giè ebhà kàlengbò nɛ̀ à zanayè zìpieta-kɔ̀ɔ̀ (Matie 28:16-20; Maki 16:14-18; Záàn 20:19-23; Nâakpɔ́ 1:6-8)
36
Liang láà e to' àng biin bhà, le Yesu lekini' wolo' à lé, le é dɔ' àng finibhà, le é wɩɩ' àng nɛ̀ ye: Kaà wɩ̀ɩ̀bhà' é la oo. Síka òo tóà ka gi.
37
Wó à ye' kwɛi, e bhɔ' àng gi bhaamɛ̀ɛ̀-gɔ̀ɔ̀ bhà, le pai' kaan' àng zʋʋ bhà bùɛ̀ɛ̀le le.
38
Kɛ́ le Yesu' à pe' àng nɛ̀ ye: Mɛɛ kɛɛ le ka gwílé' dùnng góyèa, le ká zí tuàn wún gbègó daaà n-wùn bhà ka zowɛ́ɛ́ pé kwɛi le?
39
Kà n kwenglé-lèè ni n gɛin-lèèbò gaa é. Nle do láà nle máá é wo è? Kà ka kɔɔ zin n bhà, ke ká à-tùlé ye. Atoosiwo bhaamɛ̀ɛ̀-gɔ̀ɔ̀-le ke nùɛ̀ àa tó à bhà, sée à dɔwɛ́ɛ́ àa tó à gi ye ká n yeii nà à gá kɔɔ' gi é à nɛ̀.
40
É nuu àle peà kwɛi téei láà, ke e e kɔɔ ni e gɛɛnbò gieii àng nɛ̀.
41
À ye-wùn ké àng niidaa' miniminiyèa, le wó nuu màiwoà à bhà le. Kɛ́ àle tó gi, àng zowɛ́ɛ́ pé ké woo tuàn nɛ́kewo kàiinle, le òo woo yaa àng gi mai bhà sɛ̀a bhe le. Yesu' àng bhàgilawò- àle gi ye: Bhɛlɛ-pɔ̀ɔ̀nnɛ́ ke ké ka tà zé è?
42
É à pe' kwɛi, le wó vé yɛɛyè tu do nu' à nɛ̀,
43
le é à si', le é à bhɛlɛ' àng yàànlé bhi le.
44
É bo', le é wɩɩ' àng nɛ̀ ye: Wún páipái' é bɛɛnzɛyèa n-wùn gi Moizi-à tɔ́ng-sɛ̀ikwɛ́ ni Aatana wʋʋ léban-mɛ̀ɛ̀bòà sɛ́ikwɛ́ ni àbhà táán-sɛ̀ikwɛ́ gi láà, án nuu à peà ka nɛ̀ ziàn, ke án tuàn ka kpe gi ma: à tó gi-wùn- nù kɛɛi. Kà lɛgaa, àle a kɛɛ tò lɛ́ɛ.
45
É bo' à peá kwɛi, le é wún gima-zòwɛ́ɛ́ daa' àng gwílé, ke wò nù Aatana-à sɛ́ikwɛ́-wʋ̀ʋ̀ zíà dɔn le.
46
É go' bhi, le é zí wɩɩ' àng nɛ̀ ye: E nuu bɛɛnzɛyèa Aatana-à sɛ́ikwɛ́ gi fɔ́ɔ́lé wo: Wo nle Izalae-bò la-mɛ̀ɛ̀ Klisi n zɛ wɛ̀iyè woà, è gò' bhi le an go gɔɔ̀le à yáángɛɛn yakanàà-kwèèi, le an zana le.
47
È gò' zí àle gi, à-lèè ké à bhà ke wò ló lòlòkpɔ́i lùu tó páipái gi, ke wò à pe bhaamɛ̀ɛ̀bò nɛ̀ nbhà pe gi wo: wò wo kɔɔ gó wo sɔng lé, ke Aatana- nù àng bhàwùn tó. Wò lòlò láà à kpɔ́ zìgó Zelizalɛm zé' wo, ke à bhɛɛ- nuu lóà le.
48
Sée wúnbò' è zin n-wùn bhà láà, kale ká à tó séeá le.
49
À kɛ̀ɛ̀ kwɛiyè láà à gi, ká ka yáán tó, n nɛ Aatana' bhɔ̀ɔ̀nɛ̀' à bhɔ̀ ka nɛ̀-wùn píníwo' láà, án à bhɔà ka nɛ̀. Kɛ́ à-lèè ké à bhà ke ká tó líe péele zé kwɛi flúúlé, sánni bháa' è góà Aatana pé tɛ́nglà, ke án à-wùn peii ka nɛ̀ láà, à yɔ̀ɔ̀ ke è daa ka gi-yè finibhà. Yesu lò lɔngwɛ́ɛ́ gi-yè (Maki 16:19-20; Nâakpɔ́ 1:9-11)
50
Yesu' bo' à peá kwɛi, le é go' nàa ebhà kàlengbò láà àng gá Zelizalɛm-pɛ̀ɛ̀ yáànbhà, le é daa' nà àng gá gbɛ̀ɛɛ zì, le wó lo' Betani-pɛ̀ɛ̀ bhà za le. Wó waa' wo ló-lià, le é e kɔɔ léwala', le é lúbhawo' àng bhà le.
51
É nuu lúbhawoà àng bhà téei kwɛi láà, le é kaan' àng bhà, le é wala' ye gbʋ́ʋ' mɛ̂ɛ sí, le é lo' lɔngwɛ́ɛ́ gi le.
52
É nuu lóà kwɛi, le àbhà kàlengbò' to' láà, wó zinna' à nɛ̀ wo kpóng gi, le wó tɔ́ ban' à bhà le. Wó bo', le wó sɛsi', le wó lo' Zelizalɛm, ke àng zowɛ́ɛ́ nii' daa tɔ̀kpɛ́tɔ̀kpɛ́lé le.
53
Wo nuu goloà Aatana wánglegóà lɛ́nólɛ̀nó bhà Aatana-kwìì' nuu bhi láà à gi. f1 Làsikɔlɔ dɔ̀ pailé Aatana nɛ̀-yè. Luki 1:9 f2 Kwàa ló zin-i Betelɛm, ke wúnsɛ̀' é kɛɛyèa bhi, ko leng kó à-lèè ye. Luki 2:15 f3 Aatana-à sɛ́ikwɛ́ kélé Luki 4:17 f Vé zɛ-mɛ̀ɛ̀bò f4 Mɛ̂ɛ' è tóà ebhà kwíi sáá tà-lèè báibài gi, à-mɛ̀ɛ̀ òo yɔɔà ke è sɔɔ kwíle. Luki 17:31 f5 Zelizalɛm-pɛ̀ɛ̀ ni Aatana-kwìì kpáa' é nuu péng bhi láà, à nai' é. Luki 19:41 f6 Nle án Ablam ni lzaaki ni Zakɔbu-nùà Aatana-á le. Luki 20:37