Matthieu 15
1
É go' àle gi, Faliziɛn-bò ni Aatana-à tɔ́ng dɔ-mɛ̀ɛ̀bò ké go' Zelizalɛm, le wó nu' Yesu pé, le wó à bhàgilawo' wo:
2
Mɛɛ kɛɛ le ibhà kàlengbò- ko bhɛ́mabòà wúlu tó gban zɛ kwɛi le? Atoosiwo wo pɔɔn bhɛlɛ, ke wàa bɔ́n gò wo bhà-kɔ̀ɔ̀ zúlúyèa.
3
Wó à pe' kwɛi, le Yesu' à yoobɔ' àng gɔ̀n ye: Le kale wɛ, mɛɛ kɛɛ le ka Aatana-à tɔ́ng-le go ka lekini pe wúlu-wùn gi le?
4
Atoosiwo Aatana-le ké tɔ́ng dɔ' ye: Mɛ̂ɛ- mɛ̂ɛ nɛ ni mɛ̂ɛ laú bhɛɛ yaa. È gò' àle gi, Aatana ké wɩɩ' zí ye: Mɛ̂ɛ' è lángga daaà e nɛ ni e laú pé, wò wún kpɔ́ à-mɛ̀ɛ̀ tà à zɛyèa.
5
Kɛ́ kale ká wɩɩ ka: mɛ̂ɛ ké mɔɔà à peá mɛ̂ɛ nɛ ni mɛ̂ɛ laú nɛ̀ ye: máà woo ka tàkún pɔɔn' gá láà, má woo à tó tó Aatana lɔ̀ɔ̀kɛ̀ɛ̀a-pɔ̀ɔ̀n-a. Ka gò' bhi, le ka wɩɩ ka: mɛ̂ɛ' è à kɛɛ kwɛi láà, ke àle-mɛ̀ɛ̀ nɛ ni à laú bhɛɛ yaa-kpàlà àa à bhà koo.
6
Sée ka à pè' kwɛi laá, ke ka Aatana wʋʋ waa' woii zùkùlù bhà, le ká kaà wúlubò-le yaaii à gbóló gi lɛ́ɛ.
7
È tò' kwɛi, ke gbèyèdáinbò' kaá, ke Aatana wʋʋ léban-mɛ̀ɛ̀ Ezai ké dɔn' à peá ka bhà fɔ́ɔ́lé lii ye:
8
Aatana ké wɩɩ ye: Izalae-bò é, wò n yàà bhɛɛ gi wo biinlé lengdo' bhà le. Kɛ́ àng zowɛ́ɛ́-le àa wɩ́ɩ́yèa n-wùn bhà.
9
À kɛ̀ɛ̀ kwɛiyè láà à gi, wò n lɔ̀ɔ̀' kɛɛ láà, wo à kɛɛ bhiábhiá. Atoosiwo wò wo ké dɔɔ wʋʋ yemò' gá láà, bhaamɛ̀ɛ̀bòà tɔ́ng bhɛ́iwɛ́ɛ́' àle tóá le. Sée Ezai' à pe' wo' kwɛi láà, à pè ka bhà kwɛi-lèè' nuu à gá le. Mɛ̂ɛ- mɛ̂ɛ lekini gban zɛ pɔɔnbò' gá (Maki 7:14-23)
10
Yesu' bo' à peá kwɛi, le é bhaamɛ̀ɛ̀ ting' nuu bhi láà àng lee', le é wɩɩ' àng nɛ̀ ye: Kà ka tóló dɔ, ke ká wún gima.
11
Pɔɔn' è lo mɛ̂ɛ líílé, àle ke àa mɛ̂ɛ gban-á, kɛ́ wún ye' è go mɛ̂ɛ biinlé láà, mɛ̂ɛ- mɛ̂ɛ lekini gban zɛ̀ àleá le.
12
É à pe' kwɛi, le àbhà kàlengbò' yɔn' à gi, le wó à bhàgilawo' wo: Í wʋʋ yɛ́ɛ́' wo' Faliziɛn-bò bhà vàinle láà, í à-lèè ye' è?
13
Le Yesu' à yoobɔ' ye: N nɛ' é lɔngwɛ́ɛ́ gi láà, à lekini òo pɔɔn ye óó ye' àle ta, e àle tó woloà.
14
Kà àng tó bhi kwɛi. Yánwilibò' zaa góii wo yɔ̀ɔ̀nsínma yánwilibòa lɛ́ɛ. Kɛ́ sée yánwili ke' zaa góà e bhá yánwili keá, àng tó piilɛyè ké lo dalái guluwɛ́ɛ́ do gi.
15
Yesu' à pe' kwɛi, le Piɛli' wɩɩ' à nɛ̀ ye: Bhè pian láà à zíà pe ko nɛ̀.
16
Yesu' wɩ̀ɩ̀ ebhà kàlengbò nɛ̀ àlei ye: Wún gima-gwìlìkààn àa zí ka lekini ka bhà' wo la è?
17
Káá à gànnu' wo ka: bhɛlɛ-pɔ̀ɔ̀n suu óó suu' mɛ̂ɛ- à sɔɔ mɛ̂ɛ líílé láà, è bò' daaá mɛ̂ɛ gwílé, ke mɛ̂ɛ lò gbɛ́ɛ́ gi gói à gá-wùn' ya tó la è?
18
Kɛ́ wún ye' è wolo mɛ̂ɛ biinlé láà, àle- gò mɛ̂ɛ zowɛ́ɛ́ pé' wo le. Sée mɛ̂ɛ- mɛ̂ɛ lekini gban zɛ̀ àleá le.
19
Atoosiwo zʋʋgɔ̀ɔ̀n yóyoobò, ni bhaamɛ̀ɛ̀ zɛyèbò, ni zùàkɛɛyèbò, ni yáindɔyèbò, ni kuanwoyèbò, ni bele peyèbò, ni yàngbha waayèbò láà, àle tó- gò mɛ̂ɛ zowɛ́ɛ́' pé le.
20
Wúnbò' mɛ̂ɛ- à kɛɛ, ke è to mɛ̂ɛ lekini gban zɛyèa, àle lɛ́ɛ. Kɛ́ pɔɔn bhɛ̀lɛ̀ ke mɛ̂ɛ àa kɔɔ zúlúyèa-yè láà, àle àa tó mɛ̂ɛ lekini gban zɛyèa. Tɔ́ɔ̀-nɔ̀ngnɛ́ kpɔ̀ Yesu lé-kɔ̀ɔ̀ (Maki 7:24-30)
21
Yesu' go' bhi, le é e pe ló wo' bèka pé Tiili-pɛ̀ɛ̀ ni Sidon-pɛ̀ɛ̀bò maabhà le.
22
Kanaa-nɔ̀ngnɛ́ ke' nuu yaa fang láà à lé, ke àa Zuifu-a, é Yesu nu-wùn ma', le é nu' à pé, le é gbala' ye: Davi gbe Gwilinɛ Kpáa, bhè n gaa wɛ̀i bhà a. Yínaa yóo ké n lú wɛ̀ilèè góii kɔɔgiègáá.
23
Kɛ́ nɔ́ngnɛ́ láà é nuu lóà gbáláá kwɛi, le Yesu òo à zìdɔ à gɔ̀n biinyààn do lefienɛ́á, le àbhà kàlengbò' yɔn' à gi, le wó nuu fèè yaaà à bhà wo: Mɛɛ kɛɛ le nɔ́ngnɛ́ láà é dɔɔ ko wɛì nà gbálá lesósó woá kwɛi le? Bhè à pe à nɛ̀, ke è ló.
24
Wó à pe' kwɛi, le Yesu' nuu à yoobɔà nɔ́ngnɛ́ gɔ̀n ye: Aatana' n bɔ̀- Izalae-bò' wó ye àbhà bháá lèèniyèbò nɛ̀ láà àngle lengdo nɛ̀ le.
25
Kɛ́ le nɔ́ngnɛ́ láà é nu' bhuolái Yesu wala, le é wɩɩ' ye: Gwilinɛ Kpáa, bhè dɔ' wo gbáágbààa ke í táá n pé le.
26
É à pe' kwɛi, le Yesu ye: E i gi sɛ̀a, ke mɛ̂ɛ- búlù sí náò biinlé, ke mɛ̂ɛ- à bili gbɛ́ɛnnɛ́bò nɛ̀ è?
27
Le nɔ́ngnɛ́ ye: Wàa à kɛɛ kwɛi maiá, gwilinɛ. Kɛ́ búlù bunubunu ye' è banna gbɛ́ɛn daa-mɛ̀ɛ̀bòà táabhɛlɛ wala láà, àngbhà gbɛ́ɛnbò ké àle bhɛlɛ.
28
É à pe' kwɛi, le Yesu' wɩɩ' à nɛ̀ ye: Áá, nɔ́ngnɛ́, ibhà kpɔ̀ n lé-yè' tó kpáa-leá wɛ́ tò! Í yii-ii wún' bhà láà, Áa è à kɛ̂ɛ i nɛ̀. Wo to' sáabhi, le nɔ́ngnɛ́ láà à lú' to' kélékèlèa le. Yesu-à bhàyúá-mɛ̀ɛ̀ kpe kpáa tò kélékèlèa-kɔ̀ɔ̀
29
Yesu' go' sɛ́ɛ́ láà àle gi, le é lo' Galilee kɔ̀ɔ̀yí kpúnglé-lèè maabhà le. É waa' bhi, le é lo' tɔɔn ke gwenglé, le é yala' le.
30
É bo' yaláá bhi, le bhaamɛ̀ɛ̀bò' gbaan' nuà à pé yèèèle, nà gɛɛnban-mɛ̀ɛ̀bò, ni yánwilibò, ninà bhóbhó tólówilibò, ninà nià-mɛ̀ɛ̀ ni bhàyúá-mɛ̀ɛ̀ bhɛ́ibò kpeá wo wɛì le.
31
Wo àng zinna' à gɛnpé, le é àng tó to' kélékèlèa le. Bhaamɛ̀ɛ̀bò láà wó à gaa' wo: bhóbhó tólówilibò ké wɩ́ɩ́ii, ke gɛɛnban-mɛ̀ɛ̀bò ké táásí-ii, ke yánwilibò ké lee yeii, ke nià-mɛ̀ɛ̀ bhɛ́ibò ké zí tóii kélékèlèa laá, le à-mài' àng ni', le Aatana' é Izalae-bò si' e zòàa láà, wó gbaan' tɔ́ ban-à à bhà le. Yesu bhaamɛ̀ɛ̀ wáá yisɛ légba-kɔ̀ɔ̀ (Maki 8:1-10)
32
É kɛɛ' kwɛi, le Yesu' ebhà kàlengbò lee', le é wɩɩ' àng nɛ̀ ye: Bhaamɛ̀ɛ̀ tìngtíng' é, àng wɛ̀i ké n kɛɛii, atoosiwo àngbhà yáángɛɛn yakanàà' n lià zé, ke bhɛlɛ-pɔ̀ɔ̀n àa àng gɔ̀n é le. Sée máá à pé ke án àng dɔ zaá vɔ́n-á, ke yíaale òo nù àng zɛ zaalé.
33
É à pe' kwɛi, le àbhà kàlengbò' à yoobɔ' à gɔ̀n wo: Kó dɔɔ bhìng-bhà-lèè' gi é la ò, ko góà nà lígóá mɛ́ɛ́' wo, le è mɔɔà bhaamɛ̀ɛ̀ tìngtíng é àng tó kán-pɔ̀ɔ̀n bhà le?
34
Kɛ́ le Yesu' àng bhàgilawo' ye: Búlù kpanng wɛ̀sɛ' ka gɔ̀n le? Le wo: Búlù kpanng saapiilɛ, ninà véwɛ́ɛ́nɛ́ pɩ́pɩ́nɛ́ kemò.
35
Wó à pe' kwɛi, le é wɩɩ' bhaamɛ̀ɛ̀bò láà àng nɛ̀ ye: wò yalá sáaá dɔ́ɔ̀nle le.
36
Ang tó' bo' yaláá, le é búlù saapiilɛ ni vébò láà à tó si', le é à gi-bèaan waa' Aatana nɛ̀ le. É bo', le é à tutu kaan', le é à nu' ebhà kàlengbò nɛ̀, le wó à gulu' bhaamɛ̀ɛ̀bò láà àng tà le.
37
Mɛ̂ɛ' wó nuu bhi láà àng tó páipái ké pɔɔn bhɛlɛ', le wó kan', le à tutu' to' àng kwììbhàa láà, wó à woo', le é mɔɔ' kpéle saapiilɛ bhà le.
38
Mɛ̂ɛ' wó pɔɔn láà à bhɛlɛ', wo nuu miɔnbò lesósó wáá yisɛá, ke wàa nɔ́ngbò ni náò-le núnúyèa.
39
É bo' kɛɛá kwɛi, le Yesu' bhaamɛ̀ɛ̀bò láà àng tó dɔ' zaá, le à leng' daa' góló gi, le é lo' Magadan sɛ́ɛ́ gi le.