Matthieu 24
1
Yesu' bo' liangzɛá kwɛi, le é go' Aatana-gbùnng gi bhi, le é lo' le. À lóyè láà à gá, àbhà kàlengbò ké yɔn' à gi, le wó à pe' à nɛ̀ wo: Yá, Aatana-kwìì kpáa' kó góii à gi é, í à sɛ̂ɛ-kɔ̀ɔ̀ láà à súnmagóyèa è?
2
Kɛ́ le é à yoobɔ' àng gɔ̀n ye: Ká kwíibò é à yeii è? Án à zɛ ka nɛ̀ sii tà ma: wo à tó páipái wíà tɛ̀nɛ̀kɛ́ntɛ̀nɛ̀kɛ́nlé, le wò à yaa kpùlù tà, le à dɔ̀a-gwɛ̀ɛ̀ do lefienɛ́ àa tó kélé koo le. Wɛ̀i-wùnbò' è kɛɛà fɔ́ɔ́lé, ke lúyáán léyaalé- nuu bhɔà (Maki 13:3-13; Luki 21:7-19)
3
Wó lo' ke wò waa Olive-tɔ̀ɔ̀n gwenglé, le Yesu' yala' bhi, le àbhà kàlengbò' nu' à bhàgilawoi piilɛ gi wo: Wúnbò' í à pe' sáaan láà la ò, è kɛɛà bha-mɛ̀ɛ̀' bhà le? È gò' àle gi, i sɛí' woà ke í nu láà, wò à gànnuà mɛɛ ni mɛɛ bhà wo: à bha' bhɔ kúlúá, le wò zí à gànnu à bhà wo: lúyáán léyaa bha' bhɔ kúlúá le?
4
Wó à pe' kwɛi, le Yesu' à yoobɔ' àng gɔ̀n ye: Ká ka leng kún sɛ̀a ke mɛngge òo ka yínímaa gó.
5
Atoosiwo bhaamɛ̀ɛ̀ ké nuà n-tɔ̀ gi kpeá, le wò wɩɩ wo: wole wó Klisi láà à gá le. Wò wʋʋ' peà ke wò bhaamɛ̀ɛ̀ kpe kpáalàkpàà tó zʋʋ síà à gá, àle lɛ́ɛ.
6
È gò' bhi, ká gwili daa-wùnbò maà, le gwili gɔn-vììnbò- daa ka tóló gi ziàn le. Kɛ́ ká ka zʋʋ gbaan ke ka gwílé òo múúwo, atoosiwo àle gò à bhà-kɔ̀ɔ̀ àa bhe. Kɛ́ sée àle àa tóii lúyáán léyaa bha lengá kwɛi gɛngdo.
7
Lùu ke ké gwili daaà lùu ke tà, le gwilinɛ ke- zí gwili daa gwilinɛ ke tà le. Vɔ́n ké daaà sɛ́ɛ́ tà-lèèbò gi zúùzúlé, le sɛ́ɛ́- zí lo viin-á lɛnggoò gi bòo le.
8
Kɛ́ àle tó- tóà ye nɛ́ kpɔ́-gwìlé-yùà zigóyè' à nɛ̀ le.
9
Wo ka lédɔà pɔɔn nɛ̀ bha láà à bhà, le wò ka wɛ̀ikɛ̀ɛ̀wo, le wò ka zɛ le. È gò' bhi zí, ka sàn ké lùu tó páipái gi-mɛ̀ɛ̀bò kɛɛà n-wùn gi.
10
Sée àle tóà bhaamɛ̀ɛ̀ kpe kpáalàkpàà tó gò Aatana-à zaa tà gɛɛn-á le. Wo wo ké sàn kɛɛà, le wò wo ké lédɔ pɔɔn nɛ̀ le.
11
Aatana wʋʋ kuan-mɛ̀ɛ̀bò ké zí waláà kpeá, le wò zí bhaamɛ̀ɛ̀ kpe tó wunbílí gisie le.
12
È gò' àle gi, wúnyóo kɛɛyè- daa suu' woà kpáa gi láà, è nù yɔ́n bhi ke Aatana-wùn-pài' nuu mɛ̂ɛbò' àng tà láà, ya zuɛ àng bɛ́ɛ́-lèè tó gi.
13
Kɛ́ àle tó gi, mɛ̂ɛ ye' è n-wùn kún-à kpókpóá kelekelele, ke è waaà nàa à léyaalé, àle-mɛ̀ɛ̀- laà le.
14
Sée Aatana-à gwilinɛnɛ̀ yàà à bhà-wùn do' án nuyèa à-nàà kpɔ́i láà, wò lóà àle gɛingóá lúyáán tà lɛnólɛ̀nói, ke lùu tó páipái gi-mɛ̀ɛ̀bò- nù n-wùn ma le. Wò bò' nâa sɛ̀ láà à kpɔ́á kwɛi laá, le lúyáán léyaalé- nuu bhɔà le. Aatana wòò à gi-pɔ̀ɔ̀n tàsalayè (Maki 13:14-23; Luki 21:20-24)
15
Lúyáán léyaa bha láà è bhɔ̀' kúlúá, Aatana wòò à gi-pɔ̀ɔ̀n tàsalatásalayè ké lóà yaai Aatana leng pe tùbhà-lèè záázààyè láà à gi. Atoosiwo Aatana wʋʋ léban-mɛ̀ɛ̀ Daniɛ' àle-wùn to' liélé dɔ́ɔ́n-á, le é à pe' lii le.
16
(Sée mɛ̂ɛ' í sɛ́ikwɛ́ é à-wʋ̀ʋ̀ peii, í à gima nà à zíàa.) Kɛ́ ka à yeà kwee' gi, ke pɔɔn tàsalatàsalayè láà ya yaa bhi kwɛi, mɛ̂ɛ' ka tóà Zudee lùu gi, ká daa kai, ke ká ló ka bànàkpɔ́i tɔɔn gbaan gi.
17
Mɛ̂ɛ' i zí tóà yaa ibhà kwíi sáá tà-lèè báibài gi kwɛpoo à gi, i-mɛ̀ɛ̀ miá zinná, ke í ló ibhà pɔɔn' to' kwíle à sí lià.
18
Sée mɛ̂ɛ ye' i tóà boi, i-mɛ̀ɛ̀ miá sɛsí ke í ló ibhà gbàbhuu síi pée koo.
19
À tée láà à gi, nɔ́ngbò' wò tóà gwíyèa, ni nɛ́- tóà àng yemò' àng gɔ̀n yɔ́n lé, è tóà àngle gɔ̀n wɛ̀iyè-leá wɛ́ tò!
20
À kɛ̀ɛ̀ kwɛiyè láà à gi, ká bhàiwo ke ka dàà kai-yè láà à gɛɛn òo yaa níní kpáa waa téei bhà, ɛ́ɛ́n ke òo tó gòlòbhàlóóá.
21
Atoosiwo wɛ̀i-wùn kpáa' è kɛɛà tée poo à gi láà, à wosí ké tóà miniminiyèa. É si' lúyáán daayè bhà, ke è zin nàa tenglé bhà, àle yɔ̀ɔ̀nsínma òo woo kɛɛ lii do bhe. Sée àle suu àa tuàn kɛɛà àle zìpieta gbonggbongle koo.
22
Kɛ́ bha yóo láà, Aatana ké à ke káán-à à lé, é e zòà-mɛ̀ɛ̀bò' àng si' bhaamɛ̀ɛ̀bò finibhà láà àng-wùn gi. Atoosiwo àa woo nù àle kɛɛà kwɛi, ke mɛnggemɛ̀ngge àa woo laii.
23
À bha láà è bhɔ̀', mɛngge- à pè' ka nɛ̀ ye: Klisi- zé' wo, ɛ́ɛ́n ke mɛngge- zí à pe ye: è tiilɛ́' wo laá, ka kpɔ́yè òo tóà à ke lé.
24
Atoosiwo leng tò Klisi-a-mɛ̀ɛ̀bò ni Aatana wʋʋ kuan mɛ̀ɛ̀bò ké waláà kpeá, le wò sɔ́n kpákpaabò ni lábhili-wùnbò kɛɛ, le è to ye wóò Aatana zòà-mɛ̀ɛ̀bò lefienɛ́ tó wunbílí gisie à gá le.
25
Wúnbò láà è tó ka yàànlé. Má àle tó liélé dɔ́ɔ́n-á, le má à pe ka nɛ̀ lɛ́ɛ.
26
Wò à pè' ka nɛ̀ àle gi tò wo: kà lɛgaa, Klisi ké bhìng bhà tiilɛ́ laá, kao lóà bhi. Sée wò à pè' zí wo: e bànàkpɔ́yèa kwíinɛ́ gi lɛngge gi laá, ka kpɔ́yè òo tóà à lé.
27
Wánglafila, la- pàipài gó zigo ziàn yáánwoloá kɔɔ do' gi, ke à zán mɔ̀ng maayè- waa yáándaaá láà, nle bhaamɛ̀ɛ̀ gbe-mɛ̀ɛ̀ n leng pe sɛíyè- zí tóà kwɛi' wo le.
28
Ká zí mai sí lùbhabò bhà. Atoosiwo wii-gèè- to lee' gi láà, wò bàn ké tà bhi' wo le. Bhaamɛ̀ɛ̀ gbe nu bha (Maki 13:24-27; Luki 21:25-28)
29
Kɛ́ wɛ̀i-wùn níníwɛ́ɛ́yè' án à pe' láà, àle lóó- bò' zin-á kélé, yáán ké tóà, le è tala tíiá bìlìbìlìle, mɛ̂ɛ àa bhí-ii koo, mɛɛ́ɛ́bò ké góà lɔng bhà, le wò banna sáaá, le minimini-pɔ̀ɔ̀nbò' lɔngwɛ́ɛ́ gi, àng tó- go gbóló gi le.
30
Ale- bò' kɛɛá kwɛi, le wò à-tùlé yeà pɔɔn' bhà wo: nle bhaamɛ̀ɛ̀ gbe má bhia láà, le à-pɔ̀ɔ̀n- lébhɔ lɔngwɛ́ɛ́ gi le. Lùu páipái' wó sɛ́ɛ́ tà, ke wò à-lèè yeà kwɛi láà, àng tó ké gbáláà wosí bhà, le wò lɛgaa, ke nle bhaamɛ̀ɛ̀ gbe-mɛ̀ɛ̀ án góii lɔngwɛ́ɛ́ gi, ke án nuii loo tà gwilinɛnɛ̀-nù gi nà nbhà mɛ̂ɛnɛ̀ kɛɛ-wàà kpókpóá le.
31
Ale' kɛɛà kwɛi tée' gi láà, ke má nbhà kɩ́ɩ́labò bɔ, ke wo túnú kpáa pieii, le wò n zòà-mɛ̀ɛ̀bò' wò góà zaawun yisɛ tó bhà àng ban ké tà le. Wo à zigóà sɛ́ɛ́ nààlé-lèè do gi, le à bhɛɛ- lo flúúlé, le wò waa nàa à nàà dini tà le. Wún súnmagò bhúlu tolo bhà-yè (Maki 13:28-31; Luki 21:29-33)
32
Máà wún kpɔ̀ɔ̀bhà' kpɔ́ bhúlu tolo yaa-wùn-a é, ká mai sí àle bhà le. Atoosiwo bhúlu gbaanbò' péià à bhà téei, ke è kwɛ́ dɛ́ɛ yaa láà, ke à gàn' daa ka yàan ka: lóo' zinná tó wo.
33
A-kɔ̀ɔ̀ do láà à gi, án wúnbò' pe' ka nɛ̀ ma: e kɛɛà láà, ka lekini ká à yeà tée' gi ka: à tó ké kɛɛii laá, à gàn- tó ka yàan ka: nle bhaamɛ̀ɛ̀ gbe n nu gi' bhɔ kúlúá, le má yaa gbɛ̀ɛɛ bhà le.
34
Án à zɛ ka nɛ̀ sii tà ma: wúnbò láà à tó ké kɛɛà, ke dɔkɔ̀ɔ̀ é à gi-mɛ̀ɛ̀bò tó wòo ga bhe.
35
Sɛ́ɛ́ ni lɔngwɛ́ɛ́-le tó ké gbuluà, kɛ́ n wʋʋ-le àa góii gbonggbongle. Wáa- lúyáán léyaa bha dɔn le? (Maki 13:32-37; Luki 17:26-30, 34-36)
36
È gò' zí àle gi, à ye' è zin n nu lóó ni n nu lɛ́ɛ́lɛ́ɛ́ lenglèng bhà láà, n nɛ Aatana lengdo' àle dɔn le. Mɛngge bhɛ́i ke àa àle dɔn. Yàani àbhà kɩ́ɩ́labò' wó lɔngwɛ́ɛ́ gi, ni nle-mii lefienɛ́' án à gbeá láà kongge kwáá àle dɔn.
37
Kɛ́ bhaamɛ̀ɛ̀bò' nuu lúyáán kún-à kɔɔ do' gi fɔ́ɔ́lé lii Noe yàà yítà-gɔ̀ɔ̀ gi-yè liélé láà, è tóà zí àle-kɔ̀ɔ̀ bhà bhaamɛ̀ɛ̀ gbe pe yáán yàà lɔng bhà-yè liélé le.
38
Atoosiwo é nuu fɔ́ɔ́lé, ke la kpáa' é yí pa' lɛnó gi mɔɔɔle láà òo ban bhe, bhaamɛ̀ɛ̀bò' nùù pɔɔn' bhɛlɛà, le wó nuu wɩ̂ɩ mià, le wó nuu lê síà, le wó nuu woà náò dɔà gɔnɔ bhà le. Wó tò- wúnbò láà àle kɛɛà flúúlé kwɛi, le Noe sɔ̀ɔ̀ yítà-gɔ̀ɔ̀ gi bha' bhɔ' le.
39
Wàa nuu wúngge bhɛ́i ke-zʋ̀ʋ̀gɔ̀ɔ̀n síà àle zìpieta. Wó tò- nàa àleá kwɛi kwɛi, le la kpáa láà é ban', le à yí' àng tó páipái si' le. È tóà à-kɔ̀ɔ̀ do láà àle gi bhaamɛ̀ɛ̀ gbe pe yáán yàà lɔng bhà téei le.
40
À-kwèèi láà è bhɔ̀', miɔnbò piilɛ' wò tóà bʋʋ do gi, mɛngdo ké lóà ye gbʋ́ʋ' mɛ̂ɛ sí, le mɛ̂ɛ dini- to le.
41
Nɔ́ngbò piilɛ' wò tóà wúnnglé, mɛngdo ké zí lóà à-kɔ̀ɔ̀ do láà à gi, le mɛ̂ɛ dini- to le.
42
A-wùn gi, ká yaa ka zʋʋá. Atoosiwo káá Gwilinɛ Kpáa nu bha dɔn.
43
È tò' kwɛi, à gàn- tó ka yàan ka: kuan-mɛ̀ɛ̀- nuà lɛ́ɛ́lɛ́ɛ́' bhà gbɛi gi láà, àle' woo nù tóà kwíinɛ yàan laá, ke àa woo yizɛii, e woo tóà yáán, ke wòo nù àbhà kwíi zua.
44
Pɔɔn- à kɛɛ ke an wɩɩ ma: ka lekini ká yaa ka zʋʋá láà, àle lɛ́ɛ. Atoosiwo ka zʋʋ àa bha ye' bhà láà, bhaamɛ̀ɛ̀ gbe- nuà àle bhà le. Gùá-mii kólósɛ̀ ni gùá-mii gwílíyóo-piàn (Luki 12:41-48)
45
È tò' àlei kwɛi, kà wún súnmagó gùá-mii ke' kwíinɛ' à yaa' à bhámò wunlé, ke è nù àng légba bha sɛ̀ bhà láà à kɛɛ-wùn bhà.
46
È tò' gùá-mii kólósɛ̀' è wún dɔn à gá laá, kwíinɛ- nù', e à taà, ke e à kɛɛii à-kɔ̀ɔ̀ láà à gi. È tò' kwɛi, ke gùá-mii láà à pe' tó sɛ̀a.
47
Án à zɛ ka nɛ̀ sii tà ma: kwíinɛ sɛíyè- gùá-mii ye' à taà kwɛi láà, e à yaaà ebhà pɔnópɔ̀nó wunlé.
48
Kɛ́ è tò' gùá-mii gwílíyóo-leá, e à peà e zʋʋ pé ye: kwíinɛ ké mɔ́ii, ke àa nu wà!
49
È tò' kwɛi, le è gbaan e bháála kɛɛ yóóbò maaà, le è daa wɩ̂ɩ mi kpɔ̀kikpɔ̀kibò pé, le wò pɔɔn bhɛlɛ, le wò wɩ̂ɩ mi kiá le.
50
A-wùn gi, gùá-mii ye' è tóà kwɛi láà, kwíinɛ ké nuà lóó' à yáán àa à gɔ̀n à gá, le è waa lɛ́ɛ́lɛ́ɛ́' àa à dɔn à bhà le.
51
È bò' waaá bhi, è gùá-mii suu láà àle pe gó' woà à lé do, le wò wún kpɔ gbèyèdáin-bhààmɛ̀ɛ̀ kɛɛ-kɔ̀ɔ̀ yóyoobò tà lee' gi, wò à bili bhi, le wún láà à sínma- kpɔ à lekini tà le. È wɛ̀i-wòsíà bhi' wo miniminiyèa, le è sóólébhɛlɛ keléékeléélé le.