Actes 28
1
Kó bo' woloá kélékèlèa kwɛi, le kó nuu à maà ko: yí zué-sɛ̀ɛ̀' kó waa' à tà láà, wo à lee Malite.
2
Sɛ́ɛ́ láà à gi-mɛ̀ɛ̀bò wàa nuu Gɛlɛki-wʋ̀ʋ̀ pe-mɛ̀ɛ̀a. Kɛ́ wó wún liá suu' waa' ko gi é, à nààlé àa nuu bhe. La' nuu' wo' ban-à, ke níní ké waaii láà, wo pai lékun' kpáaá gɛ̀gɛ̀gɛ̀le, le wó konó páipái ko lee', ke kó yaa pai láà à bhà àng pé le.
3
Pɔli' wóó kián gbɔ́ɔ́n ke si', ke è à ban pailé, le bhei do' wolo' wóó láà à gi pai-wàà nɛ̀, le é naa' à kɔɔ bhà le.
4
Sɛ́ɛ́ láà à gi-mɛ̀ɛ̀bò' à gaa', ke mɛɛ ké dunyèa à kɔɔ bhà kwɛi, le wó à pe' wo ké nɛ̀ wo: Mɛ̂ɛàn é, e tóà yíiín mɛ̂ɛ zɛ-mɛ̀ɛ̀a mai lekinilèkiniá. Àle kɛɛ le é tuàn laà kɔ̀ɔ̀yí gɔ̀n dɛ́ɛ é à gá, le é tóii le Aatana-à lángga' zí à kún-ii, le yéè tó à ga-kɔ̀ɔ̀a é la wà!
5
Kɛ́ Pɔli' bo' kɔɔ vùù gieá, ke mɛɛ láà è dalá pailé, pɔnggepɔ̀ngge òo yúá à bhà àle zìpieta.
6
Mɛ̂ɛbò láà wo nuu à gaaà wo: e fɔuà, ɛ́ɛ́n e káán-à à lé sáabhi, le è pɛlɛ, le è ga le. Kɛ́ à gi' mɔ' pingpingle, ke wò à gaa wo: pɔɔn yóo ke àa kɛɛii à gá, le àng wʋʋ' zí seela' wo: áatana gigáláyè ke' tóà à gá le.
7
Wunmɛ̀ɛ̀' nuu sɛ́ɛ́ láà à gi, wo nuu à leeà Pubilu. Abhà gbúnng ké nuu pai yaa-lèè láà à maabhà kúlúá. Ale ko yago', le é ko-tɔ̀ɔ̀ kun' sɛ̀a yáángɛɛn yakaá le.
8
É nuu kwɛi, ke Pubilu láà à nɛ ké sáalé, ke níní ké bɔii à bhà, ke tòòtôo ké à kɛɛii. Pɔli' lò- à lià àlei, le é e kɔɔ dɔ' à tà, le é à lébhàiwo' Aatana zì, le é à to' bhiá le.
9
Kángwa-mɛ̀ɛ̀ paánbò' nuu sɛ́ɛ́ gi bhi, wó àle ma', àng tó' nu' wo' Pɔli lià, le wó to' bhiá le.
10
A-wùn gi, wo bhɛɛ yaa' ko bhà miniminiyèa, le ko ló bha' bhɔ', wó zí ko gba' ko bhàwùn' nuu pɔɔn' bhà à tóá le. Pɔli wàà Wɔlɔm-yè
11
Kɛ́ mɛ̂ɛ yaka ké gie' ko bhà bhi, le kó nuu lóà le. Alesandili-mɛ̀ɛ̀bòà yítà-gɔ̀ɔ̀ ke' wó nuu à leeà Diɔkuli láà, ko lóyè' yàà àle gi le. Atoosiwo níní waa bha' giè- yítà-gɔ̀ɔ̀ láà àle bhà bhi le.
12
Kó lo' kó waa' Silakuzi, le kó yáángɛɛn yaka kɛɛ' bhi le.
13
Kó go' bhi, kó lo' yí kpúng pé dɔ́ɔ̀nle, le kó waa' Lezio le. Kó go' bhi zí à tàalà, ke wàà' è go yáìngiáán wia za láà, ya gie zì ke gó, kó yáángɛɛn piilɛ' kɛɛ', le kó to' le kó waa' Puzɔli le.
14
Kó ko laànɛ́bò kemò ta' bhi, le wó bhàiwo' ko zì wo: kó dɔ gbáágbààa ke kó yáángɛɛn saapiilɛ kɛ̂ɛ wo lià bhi le. Kó bò- àle kɛɛá bhi, le kó nuu lóà Wɔlɔm le.
15
Ale' kɛɛii kwɛi láà, ke ko laànɛ́bò yemò' Wɔlɔm bhi, wa woo ko tà-wùn ma. Wó nù- dɔi ko gɔ̀n zaá àle gi le. Ang kemò ké ko ta' lee' wò à lee Apiu-à Lóó Ténglé láà à gi, le àng kemò' nu' ko tai zí lee ye' wò à lee Wotɛli-Kwìì Yaka Dɔlé láà à gi le. Pɔli' àng ye', e Aatana wánglego', le à nii' daa' le.
16
Kó waa' Wɔlɔm, sɔ́yabò wunlé-mɛ̀ɛ̀bò ké wɩɩ' à bhà, ke Pɔli- ló yaai e leng tà, kɛ́ ke à maabhà kɛɛ-sɔ̀ya' è tó à pé bhi, ke è ziàn e yáán tó à bhà le. Pɔli liangzɛ̀ Wɔlɔm-kɔ̀ɔ̀
17
Yáángɛɛn yaka' bo' gieá Pɔli wàà bhi-yè láà à zìpieta, le é Zuifu-bò' nuu Wɔlɔm bhi láà àngbhà mɛ̂ɛ tiàntiànlebò lee' le. Wó waa' à lià, le é wɩɩ' àng nɛ̀ ye: N nɛànɛ́bò, mɔ́ɔ́ wúngge kɛɛ koà lùu gi-mɛ̀ɛ̀bòa, sée koà lùu gbanbò', ko bhɛ́mabò' à yaa' láà, mɔ́ɔ́ à ke zɛ. Kɛ́ àle tó gi, wo n kun' Zelizalɛm, le wó n lénu' Wɔlɔm-mɛ̀ɛ̀bò nɛ̀ le.
18
Wɔlɔm-mɛ̀ɛ̀bò láà wó bo' n bhàgila-le woá, kɔɔ gò n zì lɔ̀ɔ̀ ké nuu woo àng bhà, atoosiwo wún' è tóà mɛ̂ɛ zɛ̀ à bhà gɛɛn-á, wòo à do lefienɛ́ ye n bhà.
19
Kɛ́ Zuifu-bò' wòo wɩ́ɩ́ à bhà ke wò wo kɔɔ gó n zì le. Ale kún-kɔ̀ɔ̀ bhɛ́i ke òo tó n yàan koo, le án wɩɩ' ma: wò n gba zaa gi, ke án nu gwilinɛ Sezaa zué zé le.
20
Ale-wùn gi, le án ka lee', ke kó ké ye, ke án n nu gɛɛn pe ka nɛ̀ kwɛi le. Yàa àleá, mɔ́ɔ́ nu koà lùu gi-mɛ̀ɛ̀bò daai. Atoosiwo Izalae-bò tó páipái ko yáán' mɛ̂ɛ' à gɔ̀n láà, nle an yɔ̀ɔ́bhɛɛ lé àle-wùn gi é le.
21
Pɔli' bo' à peá kwɛi, le Zuifu-bò láà wó wɩɩ' wo: Sɛ́ikwɛ́ kekekèke òo gó ko nɛ̀ Zudee lùu gi i-wùn gi, sée koó lùu gi-mii ke òo nu, ke è nâa kpɔ́, ɛ́ɛ́n ke è wúngge pe i bu bhà wúnyóoá.
22
Kɛ́ i pe' i zʋʋ pé, kó à pé ke kó àle ma le. Atoosiwo kó à gànnu ko: ka pe zaawɛ́ɛ́ láà, wò à-wùn pe lee óó lee' gi, mɛnó- wo wunbílí mììmíí' wo le.
23
Zuifu-bò' bo' à peá kwɛi, le wó yáángɛɛn bhɛ́i ke kpɔ' Pɔli nɛ̀ le. Mɛ̂ɛ' wó lo' à yalé kwɛpoo à gi, wo to' kpe kpáa lekinilèkiniá. E gie' àng nɛ̀ wún pé, le Aatana-à gwilinɛnɛ̀-wùn' kɔɔ' gi, é nuu lóà à tàpólóá àng nɛ̀ le. E nuu wún síà Moizi-à tɔ́ng-sɛ̀ikwɛ́ ni Aatana wʋʋ léban-mɛ̀ɛ̀bòà sɛ́ikwɛ́bò gi, le è Yesu-wùn pe àng nɛ̀, ke è nù àng zʋʋ kún le. É liangzɛ zi do' go' yué láà, e to' nàa kwɛi flúúlé, le yáánpa' bhɔ' le.
24
É wún' pe' láà, e mɛnggoò zʋʋ kun', kɛ́ àng kemò-le kɔɔ ké to' wún gbègóyè bhà.
25
É to' ye wóò káán ké bhà wún gbègóá kwɛi, le Pɔli' liang zɔ́ɔ́ dɔ' wʋʋnɛ́ é à tà, ye: Aatana Waa Zaazaa' liang' zɛ' ka nɛnù nɛ̀ à wʋʋ léban-mɛ̀ɛ̀ Ezai biinlé fɔ́ɔ́lé láà, à zɛ̀ kwɛi-lèè' nuu à gá à gɔ̀n le.
26
E wɩɩ' ye: Aatana ké wɩɩ' e nɛ̀ ye: Bhè ló kaá lùu gi-mɛ̀ɛ̀bò láà àng lià, ke í à pe àng nɛ̀ ye: Ká n wʋʋ maà kpákpálé, kɛ́ káá à gimaii. Ká lɛgaaà kpákpálé, kɛ́ káá lɛngge yeii.
27
Atoosiwo àng zowɛ́ɛ́' tó bhɔ́ɔ́bhɔ̀ɔ̀a ye nunu-gwɛ̀ɛ̀ nɛ̀. Wa wo tóló lé-tɩ̀ɩ̀ gbaan, ke wòo nù wún ma, le wa wo yán léta filingle, ke wòo nù lee ye le. Wo à kɛɛ kwɛi, ke wòo nù wún gima, ke àng zowɛ́ɛ́ òo nù seelá, ke mɔɔ nù àng tó kélékèlèa.
28
Pɔli' bo' gieá Ezai' Aatana wʋʋ' pe' láà à gbóló gi kwɛi, le é wɩɩ' ye: N nɛànɛ́bò, à gàn- tó ka yàan tò ka: Aatana' n bɔ̀- ebhà nâa sɛ̀' mɛ̂ɛ- la à bhà láà à kpɔ́ lià mɛ̂ɛ' wàa Zuifu-a àngle tó nɛ̀ le. Sée àngle ké tóló dɔà n wʋʋ bhà. [
29
Pɔli' bo' wʋʋ láà àle peá kwɛi, Zuifu-bò tó' wo pe ló' wo' nà wo ké gbègóá gbanŋ̀gbanngle le.]
30
É go' àle gi, Pɔli ké kwee záázàà piilɛ kɛɛ', é kwíi' à saa go' láà à gi. Mɛ̂ɛ páipái' wó nuu nuà wɩ́ɩ́i à bhà, àng tó' nùù à taà bhi' wo le.
31
E nuu Aatana-à gwilinɛnɛ̀-wùn gɛingóà mɛnómɛ̀nó nɛ̀, le é nuu bhaamɛ̀ɛ̀ dɔɔà Gwilinɛ Yesu Klisi-wùn-a le. E nuu à kɛɛà kwɛi e fɛ́ɛ gi, ke mɛnggeà wúngge àa à bhà. F1 + Wo wʋʋ do láà à seeláyèa Aatana-à sɛ́ikwɛ́ kemò gi wo: Wo bhàiwo' kiá do, wo: ... Kɛ́ é yaayèa kɔɔ ye' à gi tɛ́nglà zé, àle wʋʋ do láà à pe zíàa zaa bhɛ́ì kemòa sɛ́ikwɛ́ é à gi le. FE f1 É bo' zinnáá e kpóng gi, le é gbala' kpókpóá ye: Gwilinɛ Kpáa, bhè àng bhàwùn tó. Nâakpɔ́ 7:60 f2 Sɛ́ikwɛ́-wʋ̀ʋ̀' í à peii láà, í à gima è? Nâakpɔ́ 8:31 f3 Wo Sɔli yaa' káin gi, le wó à bɔ' tong tà tɛ́nglà le. Nâakpɔ́ 9:25 f4 Yítà-gɔ̀ɔ̀. Nâakpɔ́ 13:4 f5 Pɔli ni Sila ké nuu tɔ́ ban-à Aatana bhà kààso gi Filipe. Nâakpɔ́ 16:25 f6 Aatana ye' ka à lɔ̀ɔ̀ kɛɛ, ke káá à dɔn láà, an àle-wùn-nàà kpɔ́ii ka nɛ̀ le. Nâakpɔ́ 17:23 f7 Mɛ̂ɛ páipái' wó i pé yítà-gɔ̀ɔ̀ gi zé é, Aatana ké gɛ̀ilɛ tóà, le àng tó- la i-wùn gi le. Nâakpɔ́ 27:24