Galates 4

format=text | format=json

← Chapitre 3 | Chapitre 5 →

1
Máà wún láà à kpɔ̀ɔ̀bhàkpɔ́ wún bhɛ́i keá. Án wɩɩ ma: è tò' ke nɛ́ ke' bhi, àle e nɛ kée sí-mɛ̀ɛ̀a laá, yàani kée' kwíle bhi, à tó yéè tó à peá kɔɔ óó kɔɔ' gi, kɛ́ nɛ́ láà òo tó-le woà kpáaá bhe laá, ke àle ni à nɛà nuaɔ́ɔnmii' é zí kwíle bhi láà, àng gò ké pé-lèè àa bhe.
2
Atoosiwo é tuàn nɛ́-leá tée' gi, mɛ̂ɛ' wò kolo à bhà, ke wò yáán to àbhà pɔɔnbò bhà láà, ke è tuàn àngle kɔ̀ɔ̀bhà le. Sée è tóà kwɛi' wo flúúlé, le à nɛ' à tò pɔɔn-á bha' pe' láà è bhɔ le.
3
A-kɔ̀ɔ̀ do láà à gi, é nuu ke ko lekini kó tuàn ye náò nɛ̀ Aatana-wùn gi laá, kó nuu kpala gi lúyáán lé-wùnbò gɔ̀n ye mɛ̂ɛ' tó mɛngge gɔ̀n nuanɛ̀ gi.
4
Kɛ́ Aatana' lóó' kpɔ' fɔ́ɔ́lé láà, àle' bo' bhɔá, é e gbe bɔ' wo' ko nɛ̀ kpunglà zé le. À gbe láà, nɔ́ng do ke' à kpɔ', le à leng' daa' zí e nɛ Aatana-à tɔ́ng gɔ̀n kpala gi le.
5
Kɛ́ Aatana' àle tó kɛ̀ɛ̀ kwɛi, ke mɛ̂ɛ' kó nuu tɔ́ng gɔ̀n kpala gi fɔ́ɔ́lé láà, è nù ko gó' wo à gi, ke ko leng kó nù tó àbhà náòa le.
6
Sée kó tóyè' gá àbhà náòa kwɛi láà, àle kɛɛ le é zí ebhà Waa Zaazaa bɔ' ko nɛ̀, ke è nù tó à gbe bhɛ́igiá ko zowɛ́ɛ́ pé le. Waa Zaazaa láà àle ko gi, le ko Aatana lee Bàbá le. Ko à pè' kwɛi, ke kó wɩɩ: ko nɛ.
7
È tò' kwɛi, ke Aatana' gɛ̀ilɛ' tó ko bhà, le kwéé tó àbhà náòa lɛ́ɛ. Kwáá tuàn nuaá koo. Sée kwéé tó-le wò' zí àbhà náòa kwɛi laá, ke é leekpɔ̀ɔ̀tili-sànma' à yaayèa ebhà náò gɔ̀n láà, ke konó kwéé bhɔ' wo à sɔlɔ-mɛ̀ɛ̀ gi lɛ́ɛ. Pɔli zowɛ́ɛ́ àa nuu kpááyèa Galati-mɛ̀ɛ̀bò-wùn gi
8
E nuu fɔ́ɔ́lé, káá nuu Aatana dɔn-à. Sée ká nuu pɔɔnbò' gaaà áatana-á, ke ká nuu àng lɔ̀ɔ̀kɛɛà ziàn láà, àng ke àa nuu áatana lengá.
9
Kɛ́ káé Aatana dɔn dɔ̀yáa-leá tò. Án à pe lefienɛ́ woà ma: Aatana lekini' kale ka dɔnyèa ebhà náòa le. È tò' kwɛi la ò, mɛɛ kɛɛ tò le ka zowɛ́ɛ́' seelá dɛ́ɛ ke woii lúyáán lé-wùnbò láà à pé le? Tààn wúnbò' àa mɔɔ mɛ̂ɛ tàkún-á, ke à tɔnɔ àa tó mɛ̂ɛ bhà láà la ò, ká à pé ke ká daa dɛ́ɛ ke wo zí àle gɔ̀n nuanɛ̀ gi la è?
10
Yáángɛɛn kemò' bhi, ni mɛ̂ɛ dɛɛ woloyèbò, ni fɛ́ɛti kɛɛ bhabò, ni kwee zìn kélé bhabò láà, ka àle tó-gbàn kún-ii la wà!
11
Áá, súó ké n kɛɛii ka-wùn gi. Tààn án gii páipái' si' ka-wùn gi láà, àle tó' nù- tó' woi bɔɔn bhà kwɛi la è?
12
N laànɛ́bò, ká dɔ gbáágbààa ke ká ka lekini wunbílí sí bhɛɛ́ɛ́ gi, ke ká tó ye n nɛ̀, atoosiwo n lekini án n leng tóyèa ye ka nɛ̀. Kɛ́ an à pè' kwɛi, òo tóà ka gi ye: ká wúnyóo kɛɛyèa n gá.
13
Wánglafila, à-nàà ké ka yàànlé ka: án Aatana-à nâa sɛ̀ kpɔ́ fɔ́ɔ́lé' wo' ka nɛ̀ láà, án à wò- nià-lèè' nuu n bhà láà àle-wùn gi le.
14
N tò nià-mɛ̀ɛ̀a-yè láà, ka wɛ̀ilèè ké go' n bhà à-wùn gi bháalé. Kɛ́ àle tó gi, ka yáán àa nuu gieà n gi, sée ka tà àa nuu sáláà n gɔ̀n. Wánglafila, ká nuu n-tɔ̀ɔ̀ kún-à sɛ̀a ye mɛ̂ɛ' Aatana-à kɩ́ɩ́la-tɔ̀ɔ̀ kún. Ká nuu n kún lefienɛ́ woà ye ka woo Yesu Klisi lekini-tɔ̀ɔ̀ kún-à kɔɔ' gi à nɛ̀.
15
Ká nuu' wo' ka túlú gi wɩ́ɩ́à n wʋʋ lé fɔ́ɔ́lé kwɛi láà la ò, àle-lèè' mɛ́ɛ́ tò koo tenglé le? Sée é woo nù tóà mɔɔ-wùn-a tée poo à gi laá, ke ká woo wɩ́ɩ́à ka lekini pe yánwɛ́ɛ́ lefienɛ́ sì kɛlɛ gi-wùn bhà, ke ká à nu n nɛ̀. N lekini' án ka séeá à ye láà àle gi le.
16
Ká nuu à kɛɛà n nɛ̀ kwɛi wún' gi láà la ò, àa bhe' wo koo, le ká n gaaii tenglé ye ka yáò nɛ̀ la è? Tààn an mai-wùn pe' wo ka nɛ̀ láà, àle- sieyè' gá ka nɛ̀ la è?
17
Kɛ́ sée mɛ̂ɛ' wó ka-wùn gi kpáa kún-ii tenglé-yààn é à gi láà, wàa à kɛɛii gwílé púú tà. Wo à pé ke ká káán nle n bhà, ke ká naa wo bhà, ke ká nù wole wo-wùn gikún le.
18
E woo sɛ̀-leá maiá, ke mɛ̂ɛ- mɛ̂ɛ bhámò-wùn gikún kwɛi, kɛ́ ke mɛ̂ɛ- à woii àngbhà wúnsɛ̀' à-wùn gi le. An woo à pé lefienɛ́ wo ke ká àle kɛ̂ɛ lɛ́ile le. Òo tóà án ka kpe gi bha' bhà láà àle lengdo bhà.
19
Nbhà náò, nɛ́ ye-gwìlé ké gbɔɔn dɛ́ɛ woii n tà ka-wùn gi. Atoosiwo an dɔà kɔɔ' gi ke ká sɔ́n Klisi-à zaa tà, àle-zʋ̀ʋ̀gɔ̀ɔ̀n' n bhà le.
20
Éké, án woo nù tóà ka maabhà bhi laá, ke án woo liangzɛ-kɔ̀ɔ̀ dɛ́ɛ kɛɛà ka nɛ̀. Atoosiwo an liangzɛà ka nɛ̀ kɔɔ' gi, à-kɔ̀ɔ̀ àa n yàànlé koo. Wún kpɔ̀ɔ̀bhàkpɔ̀ Agaa ni Sala-wùn-a-kɔ̀ɔ̀
21
Mɛ̂ɛ' ká à pé ke ká tó tɔ́ng gɔ̀n kún gi láà la ò, wʋʋ' é tɔ́ng-sɛ̀ikwɛ́ gi, káá à ma' wo la è? Má ka bhàgilawo. Kà wɩ́ɩ́.
22
Atoosiwo à bɛɛn ké zɛyèa sɛ́ikwɛ́ láà à gi wo: Ablam gbebò ké nuu piilɛ. Mɛngdo laa ké nuu nua-nɔ̀ng-á, le wó nuu à leeà Agaa, le mɛ̂ɛ dini laa' nuu wɔ́ɔnɛ́á, le wó nuu à leeà Sala le.
23
Nua-nɔ̀ng' e pe nɛ́' kpɔ' láà, é à kpɔ̀- bhaamɛ̀ɛ̀ bhɛ́ibò tó- nɛ́ kpɔ kɔɔ do' gi zììa láà àle gi le. Kɛ́ w'ɔ́ɔnɛ́ láà àle' e pe nɛ́ kpɔ̀- Aatana' píní' wo' à nɛ̀ láà àle sáà gi le.
24
-25 Sée wún kpɔ̀ɔ̀bhàkpɔ́yè' wún láà à gá le. Atoosiwo nɔ́ngbò piilɛ láà, wo ye Aatana' mɛ̀ɛ̀nɛ̀ piilɛ' daa' àle ni bhaamɛ̀ɛ̀bò ko finibhà láà à nɛ̀. Aatana' mɛ̀ɛ̀nɛ̀ fɔ́ɔ́yè' daa' àle ni Izalae-bò finibhà Sinai-tɔ̀ɔ̀n bhà láà, mɛ̂ɛ ye' é à pe bhɔ̀ɔ̀bhàa, àle Agaa láà à gá le. Atoosiwo wò Sinai-tɔ̀ɔ̀n láà àle lee Lalabu lùu gi wo Agaa le. À kɛ̀ɛ̀ kwɛiyè láà à gi, mɛ̂ɛ' wó Sinai-tɔ̀ɔ̀n gwenglé pe mɛ̀ɛ̀nɛ̀ láà à gi, ke àngle wò nuanɛ̀ gi' wo ye Agaa pe nɛ́ láà à nɛ̀ lɛ́ɛ. A-kɔ̀ɔ̀ do láà à gi, Zelizalɛm-pɛ̀ɛ̀ ye' é sɛ́ɛ́ tà sáalé tenglé láà, mɛ̂ɛ páipái' wò àle pe gi-mɛ̀ɛ̀bò táá-kɔ̀ɔ̀ si, ke àngle tó- nuanɛ̀ gi' wo à-kɔ̀i lɛ́ɛ.
26
Kɛ́ Zelizalɛm-pɛ̀ɛ̀ ye' é lɔngwɛ́ɛ́ gi tɛ́nglà láà, àle àa nua-pɛ̀ɛ̀a. Sée àle ye kole ko pe laú nɛ̀ le.
27
Pɛ́ɛ láà wò àle kpɔ̀ɔ̀bhàkpɔ́yèa nɔ́ng doá, le é bɛɛnzɛyèa Aatana-à sɛ́ikwɛ́ gi à-wùn gi ye: Nɔ́ngnɛ́, ile-mii' yóó nɛ́ kpɔ́ do bhe láà, bhè i liágó. Ile-mii' nɛ́ kpɔ́-gwìlé òo yúá zí i gɔ̀n do bhe láà, bhè yúé sí, ke í bhàbhà kún. Atoosiwo wa woo ile-mii' i-wùn daa kɔɔ pé láà, ibhà náò ké tóà kpeá, e gieà gɔnɔ sɛ̀ɛ̀bhà-nɔ̀ng pe tà.
28
À kɛ̀ɛ̀ kwɛiyè láà à gi, n laànɛ́bò, Aatana' píníwo' kɔɔ' gi ke wó Izaaki kpɔ' láà, ka leng ka tóyèa Zelizalɛm-pɛ̀ɛ̀ dɛ́ɛ' kó à peii láà à ginɛ́bòa àle-kɔ̀i le.
29
Kɛ́ nɛ́ ye' wó à kpɔ' bhaamɛ̀ɛ̀ bhɛ́i tó kpɔ́-kɔ̀i láà, e nuu Izaaki' à pe kpɔ́yè' to' Aatana-à Waa Zaazaa zòàyèa láà à wɛ̀ikɛ̀ɛ̀woà fɔ́ɔ́lé lii. Sée è tuàn zí à-kɔ̀ɔ̀ do láà àle gi tenglé-yààn é à gi le.
30
Kɛ́ wʋʋ-mɛ̀ɛ̀' Aatana-à sɛ́ikwɛ́ gi náò piilɛ láà àng-wùn gi le? Wo wɩɩ wo: Bhè nua-nɔ̀ng ni à gbe-nù tó piékɛɛ. Atoosiwo nua-nɔ̀ng-à nɛ́ òo e nɛ kée síà kwíi laaà nɛ́ pé.
31
À kɛ̀ɛ̀ kwɛiyè láà à gi, n laànɛ́bò, ká à gànnu ka: wɔ́ɔnɛ́à náò' koá le. Kole kwáá nua-nɔ̀ng-à nɛ́á.