Luc 20
1
É nuu kwɛnggei, ke Yesu ké bhaamɛ̀ɛ̀bò dɔɔii Aatana-kwìì kpáa láà à gélé bhi, ke e nâa sɛ̀' è go Aatana pé láà à kpɔ́ii àng nɛ̀, yéè lɛgaa ke yíkpáá-mɛ̀ɛ̀bòà wunmɛ̀ɛ̀bò ni tɔ́ng dɔ-mɛ̀ɛ̀bò ké nuii nà mɔaagbebòa wo wɛì yèèèle.
2
Wó waa' bhi, le wó Yesu bhàgilawo' wo: I wúnbò' kɛɛ é la ò, i à kɛ̀ɛ̀ wáaà kɛɛ gi le? Ɛ́ɛ́n i i pe saó dàà wáa nɛ̀ ziàn, le i à kɛɛ le?
3
Wó à pe' kwɛi, le Yesu' à yoobɔ' àng gɔ̀n ye: N lekini máà zí ka bhàgilawo, ke ká à yoobɔ n gɔ̀n.
4
Án wɩɩ ma: Záàn' nuu bɔ́n gò mɛ̂ɛ bhà-zùlù' woà láà la ò, e ka gi ye: Aatana' à-wʋ̀ʋ̀ kpɔ' à bhà, tààn bhaamɛ̀ɛ̀bò?
5
Kɛ́ é à pe' kwɛi, le wó à yààkébhà kɛɛ' wo ké finibhà wo: Ko à pè' ko: Aatana laá, e à peà ko nɛ̀ ye: le mɛɛ kɛɛ sée le kóó kpɔ́ Záàn wʋʋ lé le?
6
Ko zí à pè' ko: bhaamɛ̀ɛ̀bò laá, lùu tó páipái ké gwɛɛ bilià ko bhà, le wò ko zɛ à gá le. Atoosiwo mɛnó páipái kpɔ́yè ké à lé wo: Aatana wʋʋ léban-mɛ̀ɛ̀' nuu Záàn láà à gá le.
7
Ale kɛɛ le wó à yoobɔ' Yesu gɔ̀n wo: Záàn' nuu à kɛɛà kwɛi mɛ̂ɛ' àbhà kɛɛ gi, kwáá à-mɛ̀ɛ̀ dɔn.
8
É à pè- àng nɛ̀ àle gi ye: È tò' àleá, ke n lekini an n pe kɛɛ mɛ̂ɛ' àbhà kɛɛ gi, máá zí àle peii ka nɛ̀. Dɔ̀lɔ̀ng-bʋ̀ʋ̀ wunlé-mɛ̀ɛ̀bò gwílíyóyoo-piàn (Matie 21:33-46; Maki 12:1-12)
9
É go' bhi, le Yesu' pian ke kaan' mɛ̂ɛ' wó nuu bhi láà àng tó nɛ̀ ye: Mɛngge' nuu bhi, e dɔ̀lɔ̀ng-bʋ̀ʋ̀ do kpɔ', le é à kɛ̀fɛmawo' busaan sí-mɛ̀ɛ̀bò bhà, le é go' woó lùu gi, le é lo' táá gi, le é mɔ' bhi le.
10
Dɔ̀lɔ̀ng-wɛ́ɛ́ gó bha' bhɔ', le é ebhà gùá-mii do bɔ' busaan gi-mɛ̀ɛ̀bò pé, ke bʋʋ láà é wɛ́ɛ́' bha', wò e pe dɔ à gɔ̀n le. Kɛ́ le wó gùá-mii láà à maa', le wó à piékɛɛ', le é lo' e kɔifɩɩá le.
11
É go' bhi, le bʋʋnɛ' ebhà gùá-mii bhɛ́i ke bɔ', kɛ́ le busaan gi-mɛ̀ɛ̀bò' à lekini maa', le wó sɔ̂ɔnwo' à gɔ̀n pànggipànggilé, le wó à piékɛɛ', le à leng' zí lo' kɔifɩɩá le.
12
É go' bhi, le bʋʋnɛ' mɛ̂ɛ yakanàà bɔ'. Ale' waa' bhi, wo à bhàyaa' wo' do, le wó à kɛɛ', le wó daa' nà à gá kʋ́ʋ́ zì le.
13
Ale' kɛɛ' kwɛi, le bʋʋnɛ' wɩɩ' ye: an àle kùn lɔ àlei? Máà nbhà nɛ́ wùndɔ̀yóoá é àle bɔ le. Wo yíiín bhɛɛ yaaà àle bhà.
14
Kɛ́ busaan gi-mɛ̀ɛ̀bò' à ye-le wo', wó à pe' wo' wo ké nɛ̀ wo: Kó bʋʋ' gi é, yéè tó mɛ̂ɛ' à gɔ̀n kéeá tili, àle nuii lɛ́ɛ. Kwàa àle zɛ' wo do, ke àbhà kée é è nù tó kole ko gɔ̀n le.
15
Wó à pe' kwɛi, le wó à gbiela', le wó go' nà à gá bʋʋ yáànbhà, le wó à zɛ' le. Yesu' bo' à peá kwɛi, le é bhaamɛ̀ɛ̀bò' nuu bhi láà àng bhàgilawo' ye: È tò' kwɛi la ò, e ka gi ye: bʋʋnɛ láà è mɛɛ kɛɛà busaan gi-mɛ̀ɛ̀bò láà àng gá le?
16
Án wɩɩ ma: e nuà, le è busaan gi-mɛ̀ɛ̀ yemò láà àng zɛ, le è mɛ̂ɛ bhɛ́ibò yaa ebhà bʋʋ wunlé le. Mɛ̂ɛ' wó nuu bhi, wó bo' Yesu' pian' kaan' láà àle maá, le wó wɩɩ' wo: Áa fai à ye láà àle gɔ̀n.
17
Kɛ́ le Yesu' àng gaa' dɔ́ɔ̀nle, le é wɩɩ' ye: Aatana-à sɛ́ikwɛ́- à pe' wo ye: Gwɛɛ ye' kwíi dɔ-mɛ̀ɛ̀bò' à bili' fɔ́ɔ́lé láà, àle nu' tói kwíi kpùlù kààn-a-gwɛ̀ɛ̀ lekiniyèa láà la ò, à zíà- lɔ sée àlei le?
18
Án wɩɩ ka nɛ̀ ma: mɛ̂ɛ óó mɛ̂ɛ' è pɛlɛà gwɛɛ' wò à pe láà à tà, à-mɛ̀ɛ̀ lé ké yɛ́ɛ́à. Sée è zí daláà mɛ̂ɛ ye' à tà, e à-mɛ̀ɛ̀ pɛɛ góà. Níisɔ̀ɔ́n bhɔ̀ Wɔlɔm-mɛ̀ɛ̀bòà gwilinɛ Sezaa nɛ̀-yè (Matie 22:15-22; Maki 12:13-17)
19
Yesu' bo' àle peá kwɛi, tɔ́ng dɔ-mɛ̀ɛ̀bò ni yíkpáá-mɛ̀ɛ̀bòà wunmɛ̀ɛ̀bò ké to' sáabhi, le wó sɔɔ' à kún-lèè guoà, ke à gàn' daa àng yàànlé wo: é pian láà à kààn wole wo nɛ̀ le. Kɛ́ bhaamɛ̀ɛ̀' nuu' wo' bhi kpeá yèèèle láà, wó sùò- àngle yánwɛ́ɛ́ gɔ̀n, le wòo à kún bhi le.
20
Wó sɔ̀ɔ̀ Yesu súnmagóà àle gi, le wò bhaamɛ̀ɛ̀bò bɔ, ke wò kpɔ́ à wʋʋ bhà le. À-mɛ̀ɛ̀bò ké nuu wo leng góà à yáin, ke wó nù bhɔ à gi mai-wùn pe-mɛ̀ɛ̀ bhà. Le wó nuu lɛ́kwɛ́ kpɔ́à à gɔ̀n yí gulu tà bhàgilawo kánókànòbòa, ke wò nù à kún à leng wʋʋ bhà, ke wò à lénu kúmana kpáè nɛ̀, ke è nù wún kpɔ́ à tà le.
21
Mɛ̂ɛbò láà wó Yesu bhàgilawò- àle gi wo: Kààmɔ, à gàn ké ko yàan ko: i liang páipái' zɛ oo, ni i bhaamɛ̀ɛ̀bò dɔɔ wúnbò' gá oo, à tó ké dɔɔyèa, yáá zí kpala mɛnggeà tiàànlenɛ̀ bhà, le i Aatana-à zaawɛ́ɛ́ gie mɛ̂ɛ nɛ̀ sii lenglèng tà le.
22
À kɛ̀ɛ̀ kwɛiyè láà à gi, ko níisɔ̀ɔ́n bhɔ̀ gwilinɛ Sezaa' é Wɔlɔm láà à nɛ̀-yè ké kɛɛ-wùn-a, tààn àa kɛɛ-wùn-a?
23
Kɛ́ Yesu ké to' le é àngbhà gbèyè láà à-yàn ye', le é à yoobɔ' àng gɔ̀n ye:
24
Wò Denie' bhɔ ziàn níisɔ̀ɔ́n-á láà, kà à wɛ́ɛ́ do gie n nɛ̀. Wó à gie' à nɛ̀, le é àng bhàgilawo' ye: Wáa wunbílí nai ni wáa tɔ́' à tà é? Le wo: Gwilinɛ Sezaa nai' à gá le.
25
É à pè- àng nɛ̀ àle gi ye: È tò' àlei kwɛi, ke pɔɔn ye' é Sezaa peá, ká à nu Sezaa nɛ̀, ke à ye' é Aatana peá, ke ká à nu Aatana nɛ̀.
26
É àle pe' kwɛi, kpɔ̀ à bhà-mɛ̀ɛ̀bò láà wòo nù yɛɛ dokedòke ye é wʋʋbò' pe' bhaamɛ̀ɛ̀bò yàan láà à ke bhà. Wánglafila, é à yoo' bɔ' àng gɔ̀n láà, à-mài ké àng ni' miniminiyèa, le lɛtà' ga' àng tó tà le. Ga-mɛ̀ɛ̀bò zana-wùn zɔɔlenggbezɔɔ (Matie 22:23-33; Maki 12:18-27)
27
É go' bhi, le Sadusiɛn kemò' zí nu' Yesu pé le. Sée Sadusiɛn-bò láà àngle wɩɩ ziàn wo: ga-mɛ̀ɛ̀bò wàa zana le. Wó waa' Yesu lià, le wó à bhàgilawo' wo:
28
Kààmɔ, Moizi ké tɔ́ng dɔ' lii, le é à bɛɛnzɛ' ko nɛ̀ Aatana-à sɛ́ikwɛ́ gi ye: È tò' ke mɛngge' bhi, è ga ke è ebhà nɔ́ng tó, ke nɛ́ àa à gɔ̀n laá, à-lèè ké à bhà ke à lɔ́ɔ̀' è tóà à zíà, è e dóoà gɛɛn-nɔ̀ng sí, ke è nù nɛ́ kpɔ́ à bhà e dóoà kpɔ́ gi, ke è nù e dóo tɔ́ zana.
29
À kɛ̀ɛ̀ kwɛiyè láà à gi, wo wɩɩ wo: laànɛ́yáànbhà-mɛ̀ɛ̀ saapiilɛ ke' nuu bhi le. Mɛ̂ɛ kpáè ké lê si', le é ga', ke òo nɛ́ kpɔ́ bhe le.
30
Mɛ̂ɛ piilɛnàà ké gɛɛn-nɔ̀ng láà à si', le é ga',
31
le mɛ̂ɛ yakanàà' zí à si', le à bhɛɛ' lo' kwɛi flúúlé, le é zin' nàa àng saapiilɛnàà bhà, le àng tó' ga', ke àng do ke òo nɛ́ kpɔ́ le.
32
À nààlé' to' nɔ́ng láà à lekini pe gayèa le.
33
È tò' kwɛi, ga-mɛ̀ɛ̀bò zana-kwèèi- bhɔ̀' la ò, nɔ́ngnɛ́ láà è yaaà àlei bhaamɛ̀ɛ̀ saapiilɛ láà àng-mɛ̀ɛ̀' à gɔ̀n, sée ke e gie' àng tó-kwììlé kpunglà zé le?
34
Wó bo' à peá kwɛi, le Yesu' à yoobɔ' àng gɔ̀n ye: Kó lúyáán' tà é, miɔnbò- lê sì àle tà, le nɔ́ngbò- zí gɔnɔ kpɔ le.
35
Kɛ́ mɛ̂ɛ yemò' wò bhɔ gò gɔɔ̀le ke wò zana-mɛ̀ɛ̀ gi, ke wò dɔ̀lèè yeà lúyáán dɛ́ɛ' à daa-wùn' bhe à bhà láà, lê sí-wùn ni gɔnɔ kpɔ́-wùn àa tóii àngle bhà koo.
36
Sée wàa zí gaii koo. Wánglafila, wò tóà ye Aatana-à kɩ́ɩ́labò' nɛ̀ le. Wò gó' woà gɔɔ̀le ke wò zana láà, wò àng leeà àlei wo Aatana-à náò le.
37
È gò' àle gi, à ye' è zin ga-mɛ̀ɛ̀ zana-wùn bhà láà, Moizi ké à tàpolo' púúá kpanggaale lii, é lùùlɛɛ-yìlì-wùn pe' ebhà sɛ́ikwɛ́ gi lee' bhà láà à gi. Atoosiwo é Aatana Gwilinɛ Kpáa lèè bhi' wo ye: Ablam ni Izaaki ni Zakɔbu-nùà Aatana le.
38
Sée n leng án wɩɩ ka nɛ̀ ma: Aatana- mɛ̂ɛ yemò' àng tɔ́ pe e leng bhà kwɛi láà, àngle tó- yáán-mɛ̀ɛ̀bò' àng pé le. Angle ke wàa ga-mɛ̀ɛ̀bò-le bhɛɛ gi. Atoosiwo yàani àng yánwɛ́ɛ́ àa à gi ko finibhà koo, kɛ́ àng tó páipái ké yáán Aatana-le gɔ̀n.
39
Yesu' bo' à peá kwɛi, le tɔ́ng dɔ-mɛ̀ɛ̀ kemò' wɩɩ' à nɛ̀ wo: Kààmɔ, í dɔnyèa àle peá.
40
Ale zìpieta, mɛngge òo mɔɔ à gíla bhɛ́i ke woá koo. Klisi ni Davi (Matie 22:41-46; Maki 12:35-37)
41
É go' bhi, le Yesu leng' wɩɩ' àng nɛ̀ ye: Wo wɩɩ ziàn wo: gwilinɛ Davi ginɛ́' Izalae-bò la-mɛ̀ɛ̀ Klisi' wò à pe láà à gá le.
42
Mɛɛ kɛɛ le wò à pe kwɛi, sée ke Davi leng ké à pe' tàpúúá kpanggaale Aatana-à táán-sɛ̀ikwɛ́ gi Klisi-wùn gi ye: Aatana Gwilinɛ Kpáa ké à pe' n nɛ gwilinɛ nɛ̀ ye: bhè yalá n kɔɔ sɛ̀ gi zé,
43
ke í tó bhi flúúlé ke án i yáòbò tó tó i gɛin-sàbháá le?
44
È tò' kwɛi la ò, ke Klisi tò Davi ginɛ́á-kɔ̀ɔ̀' nu' tói lɔ, sée ke à leng ké nuu à leeà gwilinɛ le? Leng kùn sɛ̀a tɔ́ng dɔ-mɛ̀ɛ̀bò gɔ̀n-liè (Matie 23:1-36; Maki 12:38-40)
45
Yesu' bo', le é à pe' ebhà kàlengbò nɛ̀, ke mɛnó páipái ké tóló dɔii à wʋʋ bhà, ye:
46
Kà ka lekini kún sɛ̀a Aatana-à tɔ́ng dɔ-mɛ̀ɛ̀bò gɔ̀n. Pɔɔn- à kɛɛ ke an àle pe kwɛi, àle ye: giè pɛ́ɛ pé tɔ̀yang dɔ́ndɔ́n gi-yè lɔ̀ɔ̀ ké àng kɛɛ. Wo à pé zí ke mɛnó- bhɛɛ yaa wo bhà, ke wò wɩ́ɩ́ wo bhà téng kpáa lé-lèèbò gi. Wò wàà' Aatana-kwìle-lèèbò ni dɔ kɛɛ-lèèbò gi, wò lò yaai yàlèè sɛ̀sɛ̀bò' mɛnó yáán- à kun láà àle gi le.
47
È gò' zí àle gi, wo gɛɛn-nɔ̀ngbò tàbhɛlɛ, sée ke wo bhài bhɛɛlé dɔ́ndɔ́nbò woii Aatana zì kwɛi do. Wò àle kɛ̀ɛ̀ ke wò nù bhɔ' wo bhaamɛ̀ɛ̀bò gi Aatana zòàwùn kɛɛ-mɛ̀ɛ̀bò bhà le. Kɛ́ Aatana- wún' kpɔ́à àng tà láà, e tóà kɔɔgiègáá.