Luc 4
1
Yesu' go' Zudɛɛn-gùàn wɛ́ɛ́, ke Waa Zaazaa ké à payèa, le Waa Zaazaa láà é zaa go' à gá, le é lo' nàa bhìng bhà,
2
le gɔɔ̀yóo' à gidan' bhi yáángɛɛn kuà-yisɛá le. Yesu ké to' kwɛi flúúlé, òo pɔɔn bhɛlɛ yáángɛɛn ye láà àle keá. Kɛ́ àle tó' bo' zin-á kélé, vɔ́n' à kún' wo' le.
3
Gɔɔ̀yóo' à pè- à nɛ̀ àle gi ye: I tò' Aatana gbeá laá, bhè liangzɛ gwɛɛ é à nɛ̀, ke è gálá à gi bhɛlɛ-pɔ̀ɔ̀n-a.
4
Kɛ́ le Yesu' à yoobɔ' à gɔ̀n ye: E bɛɛnzɛyèa Aatana-à sɛ́ikwɛ́ gi wo: Bhɛlɛ-pɔ̀ɔ̀n lengdo-le àa tó mɛ̂ɛ níiá.
5
É go' bhi, le gɔɔ̀yóo' Yesu si', le é lo' nà à gá tɛ́nglà dɔ́ɔ́n-á, le é gwilinɛ-lùubò' sɛ́ɛ́ tà zé à tó páipái gie' à nɛ̀ víánglé ye mɛ̂ɛ' mɛ̂ɛ yánlé maa le.
6
Gɔɔ̀yóo' bo' à kɛɛá kwɛi, le é wɩɩ' à nɛ̀ ye: Lùu páipái' í à yeyèa láà, án à tó nuà i nɛ̀ nà à gi-wèlè tóá, le i yaa à tó wunlé le. Atoosiwo à tó kɔ́nɔ́ ké woyèa n nɛ̀. À kɛ̀ɛ̀ kwɛiyè láà à gi, à nù mɛ̂ɛ óó mɛ̂ɛ' à nɛ̀-wùn- sɛɛ n nɛ̀, an à nu' wo à-mɛ̀ɛ̀ nɛ̀ le.
7
Le àle' kwɛi, i zinná-le wò' n nɛ̀ i kpóng gi laá, án à tó nuà i nɛ̀.
8
Kɛ́ le Yesu' à yoobɔ' à gɔ̀n ye: E bɛɛnzɛyèa Aatana-à sɛ́ikwɛ́ gi wo: Kó zinná ko kpóng gi ko nɛ Aatana Gwilinɛ lengdo' à nɛ̀ le. Koo mɛngge bhɛ́i ke lɔ̀ɔ̀kɛɛà àle zìpieta.
9
É go' zí àle gi, gɔɔ̀yóo ké ló ke wo' nà Yesu-á Zelizalɛm, le é à dɔ' Aatana-kwìì sáá tà tɛ́nglà-lèè báibài' nuu bhi láà à gi, le é wɩɩ' à nɛ̀ ye: I tò' Aatana gbeá laá, bhè gó zé ke í bili, ke í zinná sáalé.
10
Atoosiwo e bɛɛnzɛyèa Aatana-à sɛ́ikwɛ́ gi wo: E wʋʋ kpɔ́à ebhà kɩ́ɩ́labò bhà i-wùn gi, ke wò nù i maakɛɛ.
11
È gò' bhi, e zí bɛɛnzɛyèa wo: Aatana-à kɩ́ɩ́labò láà wo kɔɔ kpɔ́à i gɔ̀n, le i gɛɛnlé àa maa gwɛɛ bhà le.
12
Kɛ́ le Yesu' à yoobɔ' à gɔ̀n ye: E zí bɛɛnzɛyèa wo: Koo à peà kó ko nɛ Aatana Gwilinɛ gidan.
13
Gɔɔ̀yóo' bo' Yesu gidan-á kɔɔtókɔ̀ɔ̀tó gi kwɛi, le é e kɔɔ go' à zì, sánni ke bha sɛ̀ bhɛ́i ke' bhɔ le. Yesu ké ebhà bháála zigo' Galilee lùu gi (Matie 4:12-17; Maki 1:14-15)
14
Yesu' go' bhìng-bhà-lèè láà à gi, le é sɛi', le é lo' Galilee lùu gi le. E nuu kwɛi, ke Waa Zaazaa bháa ké à payèa kpainkpainle. Ale kɛɛ le à tɔ́' nuu bhɔà fangbò láà à tó lé le.
15
E nuu lóà liangzɛá Aatana-kwììbò gi, le mɛnómɛ̀nó' nuu à-wùn sɛ̀ peà le. Yesu-à liangzɛ̀ Nazalɛti-yè (Matie 13:53-58; Maki 6:1-6)
16
É nuu kwɛngge láà à gi, Yesu ké lo' é kóló wo' Nazalɛti-lèè' bhà láà à gi. Golo-kwèèi' bhɔ', le é sɔɔ' àngbhà Aatana-kwìle zììa-kɔ̀i le.
17
Wóò lɛgaa, ke a dɔ gɛɛn bhà, ke è Aatana-à sɛ́ikwɛ́-wʋ̀ʋ̀ pe. Le wó Aatana wʋʋ léban-mɛ̀ɛ̀ Ezai-à sɛ́ikwɛ́ kélé nu' à nɛ̀ le. É à lépolo', à yáán' daa' bɛɛn kpulu ye' à tà láà, e nuu bɛɛnzɛyèa à gi wo:
18
Gwilinɛ Kpáa-à Waa Zaazaa nai ké n tà. Atoosiwo àle n soloyèa, le é n yaayèa ebhà yaa gi, ke án ló àbhà nâa sɛ̀ kpɔ́i mɛ̂ɛ' wó wɛ̀iyèa àng nɛ̀ le. Ale zí n bɔyèa ke án à pe kààso gi-mɛ̀ɛ̀bò nɛ̀ ma: wò wolo, ke án zí à pe yánwilibò nɛ̀ ma: àng yánlé- póló, ke mɛ̂ɛ' wó yáingbɔɔn gi, án àng daa yáinsaa gi le.
19
E n bɔ' zí, ke án à lòlòkpɔ́, ke án à pe bhaamɛ̀ɛ̀bò nɛ̀ ma: Gwilinɛ Kpáa- gɛ̀ilɛ tóà mɛnómɛ̀nó bhà kwee' tà, àle ya bhɔ é le.
20
Yesu' bo' sɛ́ikwɛ́ láà à-wʋ̀ʋ̀ peá mɛnó yàan kwɛi, le é à kélé yele', le é à dɔ' Aatana-kwìì légièwo-mɛ̀ɛ̀' nuu bhi láà à gɔ̀n, le é yala' le. Ale' kɛɛii kwɛi láà, ke mɛ̂ɛ páipái' wó nuu bhi, àng tó ké à gaaii sɛ́iinlé do, ke wo à súnmagóii.
21
Yesu' à pè- àng nɛ̀ àle gi ye: Aatana wʋʋ ye' án à gaa' sɛ́ikwɛ́ gi, ke ká à ma' láà, àle gi-wùn' kɛɛyèa à gá tenglé é le.
22
É à pe' kwɛi, mɛnómɛ̀nó ké nuu màiwoà à bhà, le wʋʋ nɛ́ɛ́nɛ̀ɛ̀bò' é nuu góà à líílé láà à lí' nuu sɛɛà àng gi, le wò wɩɩ wo:
23
Zozɛfu gbe-le àa é wo è? Wó à pe' kwɛi, le Yesu' à yoobɔ' àng gɔ̀n ye: À gàn ké n yàan ma: ká pian káán-à n nɛ̀ sáaan ka: Lɔ̀tɔlɔ-mii, bhè i lekini-le fɔ́ɔ́lé la-le wo líe. È gò' bhi, le ka à pe n nɛ̀ ka: í sɔ́n páipái' kɛɛ' Kapɛlɛnau ke ko à-wùn ma ziàn láà, mɛɛ kɛɛ tò le yáá à ke kɛɛ i lekini nɛ yalé zé-le bhà le?
24
É bo', le é wɩɩ' zí ye: Án à zɛ ka nɛ̀ sii tà ma: Mɛngge àa bhɛɛ yaa Aatana wʋʋ léban-mɛ̀ɛ̀-le ke bhà à nɛ dɔ-pɛ̀ɛ̀ yáànbhà.
25
A-wùn gi, an mai leng' peii ka nɛ̀ é le: gɛɛn-nɔ̀ngbò ké nuu Izalae lùu gi bɛ́ɛ́-leá Aatana wʋʋ léban-mɛ̀ɛ̀ Eli-kwèè tà lii. Sée lɔngwɛ́ɛ́' léta' layí gɔ̀n tée' gi kwee yaka ni mɛ̂ɛ saadoá, ke vɔ́n kpáa' daa lùu tó gi láà,
26
Aatana òo Eli bɔ gɛɛn-nɔ̀ng yemò láà àngle ke lià. Kɛ́ é à bɔ̀- mɛ̂ɛ ye' nuu Salepita Sidon lùu gi láà àle lià le.
27
È gò' àle gi, yáánbhàyúá-mɛ̀ɛ̀bò ké nuu zí kpe-leá yèèèle Izalae lùu gi Aatana wʋʋ léban-mɛ̀ɛ̀ Elize-kwèè tà, kɛ́ sée àngle do ke òo zí tó bhiá à kɔ̀ɔ̀tà, ke àa Naama' é nuu Sili-miiá láà àle lengdoá.
28
Wó à wʋʋ láà àle ma' kwɛi, bhɔlɔ' waa' wo' àng tó páipái gi Aatana-kwìle bhi le.
29
Wó walà- àle gi, le wó lo' à lébiliá flúúlé, le wó daa' nàa à gá gbɛ̀ɛɛ zì le. Wó waa' nà à gá gwɛɛ-tɔ̀ɔ̀n' àngbhà pɛ́ɛ' yaayèa à gwenglé láà à tèngbhè lé, wo nuu à pé ke wó dɔ tɛ́nglà bhi, ke wó à lébili, ke è daa gwɛɛ zì.
30
Kɛ́ àle tó gi, e gie' àng finibhà lúɛ́ilé, le é e pe ló wo' le. Yesu yínaa yóo gò mɛngge wɛì-kɔ̀ɔ̀ (Maki 1:21-28)
31
Yesu' go' bhi, le é lo' Galilee-pɛ̀ɛ̀ do ke' wó nuu à leeà Kapɛlɛnau láà à gi, le é nuu Aatana-à liangzɛà péng bhi-mɛ̀ɛ̀bò nɛ̀ golo-kwèèi le.
32
Yɛnɛ ké nuu à wʋʋ lé, le à pe bhaamɛ̀ɛ̀ dɔɔ-gɛ̀ɛ̀n láà à-mài' nuu àng tó nià miniminiyèa le.
33
Kɛ́ mɛngge' nuu Aatana-kwìle bhi, yínaa ké nuu níi yóo daayèa à gi, le é sɔɔ' gbáláà kpókpóá ye:
34
Ááá i nɛ̀ a, Yesu Nazalɛti-mii, ibhà mɛɛ ko bhà le? Tààn í nù- wún kpɔ̀ ko tà-wùn' gi la è? Án i dɔ̀kɔ̀ɔ̀ dɔn. Aatana' ebhà yaa-mɛ̀ɛ̀' bɔ', àle i gá le.
35
Kɛ́ é à pe' kwɛi, le Yesu' pee' à tà ye: I tà- ga bhɛ́. Gó mɛ̂ɛ láà à wɛì. Wóò wo káá' wo, ke mɛ̂ɛ láà àbhà yínaa' walá ke wo à gi, ke ya à lépɛlɛ mɛnó yàànlé bhi, ke ya gó à wɛì. Kɛ́ é nuu góà à wɛì, òo wúngge kɛɛ à gá.
36
Mɛ̂ɛ' wó nuu bhi, wó àle-lèè ye', àng tó' sɔɔ' wo' kábhawoà, ke wo à peii wo ké nɛ̀ wo: Mɛ̂ɛ é àle- kpókpó-leá wɛ́! À wʋʋ ké mɔɔ yínaa yóyoo tó bhà, le wò súóbò tó wo à gɔ̀n, le wò go bhaamɛ̀ɛ̀ wɛì à wʋʋ lé la wà!
37
À kɛ̀ɛ̀ kwɛiyè láà à gi, Yesu tɔ́ ké nuu bhɔà fang ye' nuu bhi àle tó lé. Yesu ké bhàyúá-mɛ̀ɛ̀ kpe kpáa ke to' kélékèlèa (Matie 8:14-17; Maki 1:29-34)
38
Yesu' go' Aatana-kwìle bhi, le é lo' Simon pé kwíle le. É waa' bhi, ke Simon-à nɔ́ng laú gi àa sia, ke níní ké bɔii à bhà bháalé. Wó à-wùn pe' Yesu nɛ̀,
39
le é yɔn' nɔ́ngnɛ́ láà à gi, le é naana' à tà, le é wɩɩ' níní bɔ̀ɔ̀bhà láà à tà le. É bo' àle kɛɛá kwɛi, níní bɔ̀ɔ̀bhà' káán' wo' nɔ́ngnɛ́ tà, le é to' sáabhi, le é wala', le é sɔɔ' àng léguoà le.
40
Yáánwun' bo' daaá, kángwa-mɛ̀ɛ̀' nuu mɛ̂ɛbò' àng tà bhi, yàani é nuu yúá suu óó suu' gá, àng tó ké nu' nà àng gá Yesu nɛ̀, le é e kɔɔ dɔ' àng tó tà dolodolo, le é àng to' bhiá le.
41
Yínaa yóobò' nuu góà mɛ̂ɛbò' àng wɛì, àng leng ké nuu zí kpe kpáaá. Le yínaa yóobò láà wó nuu gbáláà wo: Aatana gbe' i gá la oo. Aatana gbe' i gá la oo. Kɛ́ Yesu ké nuu kɔɛ́ɛ́ gieà àng nɛ̀ sɛ́ɛ́ gi, le àa nuu wɩ́ɩ́à à bhà ke wò wɩ́ɩ́ le. Atoosiwo wo nuu à gànnuà wo: Izalae-bò la-mɛ̀ɛ̀ Klisi' wò à pe láà, àle Yesu-á le. Yesu lò Aatana-à liangzɛi Zudee lùu gi-yè (Maki 1:35-39)
42
À tàalà-lèè-le' tuàn kpɔɔà, Yesu' wolo' wo', le é lo' bhìng-bhà-lèè ke gi le. Bhaamɛ̀ɛ̀ kpe kpáalàkpàà tó' gbààn à guoà àle gi flúúlé le. Wó à ye', wo nuu à peà wo: è tó wo lià, ke òo gó bhi koo.
43
Kɛ́ le é wɩɩ' àng nɛ̀ ye: Aatana-à gwilinɛnɛ̀' à yàà à bhà-wùn' bhe láà, à-lèè ké à bhà ke án à-nàà sɛ̀ kpɔ́ pɛ́ɛ paánbò tó gi. Atoosiwo Aatana' n bɔ̀- àle-wùn gi le.
44
Yesu' à pe' kwɛi, le é go' bhi, le é lo' liangzɛá Aatana-kwììbò' nuu Galilee lùu gi bhi à tó bhɛɛ tà dɔ́ɔ̀nle le.