Marc 7
1
Kwɛngdo ke gi, Faliziɛn-bò ni Aatana-à tɔ́ng dɔ-mɛ̀ɛ̀ kemò' go' Zelizalɛm láà, wo ban' ké tà Yesu lià.
2
Wo àbhà kàleng kemò ye' bhi, ke wo pɔɔn bhɛlɛii, ke wàa bɔ́n gò wo bhà-kɔ̀ɔ̀ zúlúyèa.
3
Atoosiwo Faliziɛn-bò ninà Zuifu-bò tó páipái bhɛ́mabòà wúlubò láà à-wùn ké àng gɔ̀n kpókpóá. Ale kɛɛ le wàa lígó bhiábhiá, ke wàa bɔ́n gò wo bhà-kɔ̀ɔ̀ zúlúyèa páipáilé le.
4
È tò' zí ke wò gó téng-lé, wàa pɔɔn bhɛlɛ bhiá, ke wòo bɔ́n gò àng bhà-yì dɔ àng kɔɔ bhà bhe. È gò' àle gi, àngbhà tɔ́ng bhɛ́inɛ́ yemò' wó ye yí mìi-pɔ̀ɔ̀n ni yítà-gbɔ̀ ni pɛɛ́ɛ́ gbɔbò zúlú-kɔ̀ɔ̀bò nɛ̀ láà, e kpeá.
5
Ale kɛɛ le Faliziɛn-bò ni Aatana-à tɔ́ng dɔ-mɛ̀ɛ̀bò láà wó Yesu bhàgilawo' wo: Mɛɛ kɛɛ le ibhà kàlengbò wàa táásí ko bhɛ́mabò gbóló tà, le wò pɔɔn bhɛlɛ ke wàa bɔ́n gò wo bhà-kɔ̀ɔ̀ zúlúyèa le?
6
Wó à pe' kwɛi, le Yesu' à yoobɔ' àng gɔ̀n ye: Gbèyèdáinbò, Aatana wʋʋ léban-mɛ̀ɛ̀ Ezai ké dɔn' à peá ka bhà ebhà sɛ́ikwɛ́ gi lii ye: Aatana ké wɩɩ ye: Izalae-bò é, wò n yàà bhɛɛ gi wo biinlé lengdo' bhà le, kɛ́ àng zowɛ́ɛ́-lèè àa wɩ́ɩ́yèa n-wùn bhà.
7
À kɛ̀ɛ̀ kwɛiyè láà à gi, wò n lɔ̀ɔ̀' kɛɛ láà, wo à kɛɛ bhiábhiá. Atoosiwo wò wo ké dɔɔ wʋʋ yemò' gá láà, bhaamɛ̀ɛ̀bòà tɔ́ng bhɛ́iwɛ́ɛ́' àle tóá le.
8
Yesu' bo' gieá Ezai wʋʋ gbóló gi kwɛi, le é zí wɩɩ' àng nɛ̀ ye: Ká Aatana pe tɔ́ng-le go, le ka bhaamɛ̀ɛ̀bò pe wúlubò-le yaa à gbóló gi la wà!
9
É bo', le é à pe dɛ́ɛ wo' àng nɛ̀ ye: Ká Aatana leng pe tɔ́ng-le tó góyèa fɩ́fɩ́lé, é kɛ̂ɛ kwɛi ke kaà wúlubò' è nù tó la wà!
10
Atoosiwo Moizi-le ké tɔ́ng dɔ' ye: Mɛ̂ɛ- mɛ̂ɛ nɛ ni mɛ̂ɛ laú bhɛɛ yaa. È gò' àle gi, e wɩɩ' zí ye: Mɛ̂ɛ' è lángga daaà e nɛ ni e laú pé, wò à-mɛ̀ɛ̀ zɛ.
11
-12 Kɛ́ kale ká wɩɩ ka: mɛ̂ɛ ye' è à peà e nɛ ni e laú nɛ̀ ye: máà woo ka tàkún pɔɔn' gá láà, ya tó Kɔlɔbaan-a laá, è à pè' kwɛi, ke à-mɛ̀ɛ̀ òo kpalaà àng gɔ̀n koo. (Pɔɔn' wa à yaa pɛi, ke è tó Aatana lɔ̀ɔ̀kɛ̀ɛ̀a-pɔ̀ɔ̀n-a, Zuifu-bò- àle lee Kɔlɔbaan le.)
13
Ka Aatana wʋʋ wàà zùkùlù bhà kwɛi' wo kaà wúlubò' ka lo à yaa bhɛɛá ka ké nɛ̀ láà à gá le. È gò' bhi zí, le wún suu' kwɛi láà, ka à yɔ̀ɔ̀nsínma kpe kɛɛ le. Mɛ̂ɛ- mɛ̂ɛ lekini gban zɛ pɔɔnbò' gá (Matie 15:10-20)
14
Yesu' bo' à peá kwɛi, le é zí bhaamɛ̀ɛ̀ ting' nuu bhi láà àng lee', le é wɩɩ' àng nɛ̀ ye: Kanó kà ka tóló dɔ, ke ká wún gima.
15
Bhɛlɛ-pɔ̀ɔ̀n' è lo mɛ̂ɛ líílé, ke è daa mɛ̂ɛ gwílé, àle ke àa mɔɔ mɛ̂ɛ gban zɛá. Kɛ́ wún ye' è go mɛ̂ɛ zowɛ́ɛ́ pé, ke è wolo mɛ̂ɛ biinlé láà, mɛ̂ɛ- mɛ̂ɛ lekini gban zɛ̀ àleá le. [
16
À gima-tòlòkwɛ́- tóà mɛ̂ɛ' à wun bhà, è à ma.]
17
Yesu' go' bhaamɛ̀ɛ̀bò láà àng finibhà ke è sɔɔ kwíle, le àbhà kàlengbò' à bhàgilawo' é pian' kaan' láà à zíàa le.
18
É à pè- àng nɛ̀ àle gi ye: Wún gima-gwìlìkààn àa zí ka lekini ka bhà' wo la è? Káá à gànnu ka: pɔɔn ye' è daa mɛ̂ɛ gwílé láà, àle ke àa mɔɔ mɛ̂ɛ gban zɛá è?
19
Atoosiwo àle ke àa ló mɛ̂ɛ zowɛ́ɛ́ pé, kɛ́ àle- lò mɛ̂ɛ gwílé' wo, è gò' bhi le è lo tinglé le. (Yesu' à pè' kwɛi, ke e wɩɩ ye: bhɛlɛ-pɔ̀ɔ̀n-le kekekèke àa mɛ̂ɛ gban-á.)
20
É bo', le é zí à pe' ye: Wún ye' è go mɛ̂ɛ zowɛ́ɛ́ pé, ke è wolo mɛ̂ɛ biinlé láà, mɛ̂ɛ- mɛ̂ɛ lekini gban zɛ̀ àleá le.
21
-22 Atoosiwo zʋʋgɔ̀ɔ̀n yóyoobò, ni yáindɔyèbò, ni kuanwoyèbò, ni bhaamɛ̀ɛ̀ zɛyèbò, ni zùàkɛɛyèbò, ni zowɛ́ɛ́ dɔ̀ wélé bhà-yèbò, ni gwílíyóonɛ̀bò, ni filikɛɛyèbò, ni wún wàà kéi-yèbò, ni zowɛ́ɛ́ dɔ̀ mɛ̂ɛà pɔɔn bhà-yèbò, ni yàngbha waayèbò, ni lekini butoloyèbò, ni tàmaa káányèbò láà, àle tó- gò mɛ̂ɛ zowɛ́ɛ́' é mɛ̂ɛ gwílé láà àle pé le.
23
Wúnyóyoobò' è daa mɛ̂ɛ zʋʋ pé, ke mɛ̂ɛ- à kɛɛ ziàn láà, mɛ̂ɛ- mɛ̂ɛ gban zɛ̀ àleá le. Tɔ́ɔ̀-nɔ̀ngnɛ́ ke kpɔ̀ Yesu lé-kɔ̀ɔ̀ (Matie 15:21-28)
24
Yesu' go' bhi, le é lo' Tiili sɛ́ɛ́ gi le. Yàa nuu' wo' à pé, ke mɛngge- e nu-wùn gànnu láà, é waa' bhi, le é sɔɔ' kwíi ke gi sùùàle le. Kɛ́ sée òo nù tó bànàkpɔ́ gi.
25
Nɔ́ngnɛ́ ke', yínaa yóo' nuu à lú wɛì, é Yesu wàà bhi-wùn ma-le wo', e nu' wo' bhuolái à gɛnpé le. Àa nuu Zuifu-nɔ̀ng-a, Silofenisi-lòònɛ́' nuu à gá le.
26
É waa' Yesu lià, le é bhàiwo' à zì ye: Bhè dɔ gbáágbààa ke í yínaa yóo kɛɛ n lúnɛ́ wɛì.
27
Kɛ́ le Yesu' wɩɩ' à nɛ̀ ye: Dɔlɔ́ ke náò- kán líe. Tààn e i gi sɛ̀a ke mɛ̂ɛ- búlù sí náò biinlé, ke mɛ̂ɛ- à bili gbɛ́ɛnnɛ́bò nɛ̀ è?
28
Le nɔ́ngnɛ́ ye: Wàa à kɛɛ kwɛi maiá, gwilinɛ, kɛ́ gbɛ́ɛnnɛ́bò ké náòà búlù bunubunu-le bhɛlɛ táabhɛlɛ wala.
29
Nɔ́ngnɛ́' à pe' kwɛi, le Yesu' wɩɩ' à nɛ̀ ye: Í wʋʋ' pe' láà à-wùn gi, ló, yínaa yóo' gó' wo i lú wɛì lɛ́ɛ.
30
Nɔ́ngnɛ́ láà é lo' e zíà, e waa' bhi, ke nɛ́ láà e kpááyèa líì tà kwíle, ke yínaa yóo' bo góá à wɛì maiá. Yesu bhóbhó tólówili tò bhiá-kɔ̀ɔ̀
31
Yesu' go' Tiili sɛ́ɛ́ gi, é gie' Sidon, le é zin dɛ́ɛ wo' Galilee kɔ̀ɔ̀yí bhà le. É nuu lángkáán-à Dekapoli sɛ́ɛ́ gi,
32
le tólówili do ke', wɩ́ɩ́ gii' nuu kpɔ́à à tà, wó nu' nà à gá à nɛ̀ kwɛnggei, le wó bhàiwo' à zì, ke è nù e kɔɔ dɔ à tà le.
33
É à sì- bhaamɛ̀ɛ̀ ting láà àng finibhà àle gi, le é lo' nà à gá piilɛ gi, le é e kɔɛ́ɛ́ sɔɔ' à tóló gi zanó piilɛyèa le. É bo', le é biín suo' e kɔɔ bhà, le é e kɔɔ yɛɛ' à nɛɛ́ɛ́ bhà le.
34
É bo' à kɛɛá kwɛi, le é e wunlé wala', le é e fɔ̀lé daa' ye: Efataa. Wò à pè' àng pe wʋʋ gi kwɛi, ke wo wɩɩ wo: i tóló lé- póló.
35
Yesu' à pe' kwɛi, le mɛ̂ɛ láà é to' sáabhi, le à tóló lé' polo', le à nɛɛ́ɛ́' go' ké tà, le é wɩ́ɩ́ zìgo' kpákpálé le.
36
É kɛɛ' kwɛi, le Yesu' gbaan' kɔɛ́ɛ́ gieà mɛ̂ɛ' wó nuu bhi láà àng nɛ̀ sɛ́ɛ́ gi ye: Kao à gɛingóà mɛnggemɛ̀ngge nɛ̀. Kɛ́ àle' nuu naaà kɔɛ́ɛ́ giè àng nɛ̀ sɛ́ɛ́ gi-yè gi, ke àngle wò à gɛingó lesósó' woii do le.
37
Yesu' sɔ́n' kɛɛ' láà, à-mài ké nuu àng niyèa miniminiyèa, le wó nuu wɩ́ɩ́à wo: Sámii, à kɛɛ-wùn tó páipái- sɛ̀-leá wɛ́! E tólówilibò to wún ma-mɛ̀ɛ̀a, le è bhóbhóbò tó to wɩ́ɩ́-mɛ̀ɛ̀a la wà!