Marc 9
1
Yesu' bo' à peá kwɛi, le é zí wɩɩ' àng nɛ̀ ye: Án à zɛ ka nɛ̀ sii tà ma: mɛ̂ɛ' wó dɔɔ zé é, àngle tó wàa ga lefienɛ́ woii, ke wòo Aatana-à gwilinɛnɛ̀ yàà bháa bhà-lèè ye bhe. Yesu gigálá-kɔ̀ɔ̀ (Matie 17:1-13; Luki 9:28-36)
2
Yáángɛɛn saado' bo' gieá àle zìpieta, le Yesu' Piɛli ni Zaki ni Záàn lee', le é lo' nàa àng gá tɔɔn dɔ́ɔ́n ke gwenglé le. Wó waa' bhi, wo nuu wo doá, mɛngge bhɛ́i ke àa nuu àng wɛì, le Yesu' gigala' àng yàànlé le.
3
À bubhà-gbààbò zán ké nuu bhɔà, ke a félé púúá pàpàle. Gbàà bhí-mɛ̀ɛ̀ kekekèke àa mɔɔii gbàà féléá kwɛi-le bhà sɛ́ɛ́wɛ́ɛ́ tà.
4
Wóò wo káá' wo, ke Aatana wʋʋ léban-mɛ̀ɛ̀ Eli ni Moizi' wó nuu lii láà, wa wolo à lé, ke wo dɔɔ àng maabhà bhi, ke wo liangzɛii kià nà Yesu-á.
5
Piɛli' wɩ̀ɩ̀ àle gi Yesu nɛ̀ ye: Kààmɔ, ko tò zé-yè ké tóà sɛ̀a lɛ́! Kwàa gbáiwa yaka dɔ, ke à do- tó i peá, ke à do- tó Moizi peá, ke à do- tó Eli peá.
6
Pai' kaan' àng zʋʋ bhà láà, àle kɛɛ le é à pe' kwɛi, ke à wɩ̀ɩ̀ à gi-wʋ̀ʋ̀ àa à yàànlé koo le.
7
Wóò wo káá' wo zí, ke loo' yaa àng tà zɔíínlé, ke wʋʋ ke ké góii à gi, ke e wɩ́ɩ́ii ye: Nbhà nɛ́ wùndɔ̀yóoá' é le. Kà ka tóló dɔ àle wʋʋ bhà le.
8
Loo' bo' góá, mɛ̂ɛ yaka láà wóò lɛgaa wo zì, ke Yesu lengdo' ya tó àng pé bhi le.
9
Wó nuu tɔɔn yɔɔà, le Yesu' kɔɛ́ɛ́ gie' àng nɛ̀ sɛ́ɛ́ gi ye: Ká wún' à-lèè ye' láà, kao à gɛingóà mɛnggemɛ̀ngge nɛ̀, è tó líe kwɛi flúúlé, fɔ́nni ke nle bhaamɛ̀ɛ̀ gbe má gó gɔɔ̀le ke má zana.
10
Yesu' wʋʋ' pe' àng nɛ̀ kwɛi láà, wo à ma'. Kɛ́ e to' àng zowɛ́ɛ́ pé kàiinle, le wó nuu wo ké bhàgilawoà wo: É à pe' wo' ye: é góà gɔɔ̀le láà la ò, à zíà' lɔ le?
11
Le wó Yesu bhàgilawo' wo: Le mɛɛ kɛɛ tò le Aatana-à tɔ́ng dɔ-mɛ̀ɛ̀bò- wɩɩ ziàn wo: à-lèè ké à bhà ke Eli lefɔ́ɔ́lé' è nu, ke Aatana-à gwilinɛnɛ̀- nuu yaaà à bhà le?
12
Yesu' à yoobɔ̀- àng gɔ̀n àle gi ye: Eli nu-wùn-le ké bhe maiá, ke è Aatana-wùn tó páipái zinná dɛ́ɛ wo à gbóló lé. Ale ké maiá. Kɛ́ mɛɛ kɛɛ le é zí bɛɛnzɛyèa Aatana-à sɛ́ikwɛ́ gi wo: Wo bhɛɛ góà bhaamɛ̀ɛ̀ gbe bhà, le wò à wɛ̀ikɛ̀ɛ̀wo bháalé le?
13
Kɛ́ án wɩɩ ka nɛ̀ ma: Eli' woo nu maiá, le wún páipái' é sɛɛ' àng nɛ̀, le wa woo à tó kpɔ́ à tà, é bɛɛnzɛyèa à-wùn gi Aatana-à sɛ́ikwɛ́ gi kɔi láà à gi le. Yínaa yóo' nuu nɛ́ ke' à wɛì à tò kélékèlèa-kɔ̀ɔ̀ (Matie 17:14-21; Luki 9:37-43a)
14
Yesu ni mɛ̂ɛ yaka láà wó waa' àbhà kàleng paánbò lià, wóò lɛgaa ke wo wún gbègóii kià nà Aatana-à tɔ́ng dɔ-mɛ̀ɛ̀bòa, ke bhaamɛ̀ɛ̀ kpe kpáa ké kɔnɔyèa àng zì.
15
Bhaamɛ̀ɛ̀ kpe láà wó Yesu ye-le wo' wo kààgiá, wo gbulu' wo', le wó lo' wɩ́ɩ́i à bhà bàlàa le.
16
É waa' bhi, le é ebhà kàlengbò láà àng bhàgilawo' ye: Ká nùù mɔ̀ng-wùn gbègóà nà mɛ̂ɛbò láà àng gá le?
17
É à pe' kwɛi, le mɛngdo' dɔ' bhaamɛ̀ɛ̀ finibhà bhi, le é à yoobɔ' à gɔ̀n ye: N nɛ, yínaa bhóbhó' n gbenɛ́' à wɛì é, án nù- nà àleá i nɛ̀ le.
18
È waa à tà lee óó lee' gi, e maana sáaá, le à biín fou- yaa, ke e sóólébhɛlɛii, le è dɔ zaiinle le. Án bhàiwo' ibhà kàlengbò zì, ke wò yínaa láà à kɛ̂ɛ à wɛì, kɛ́ wòo nù mɔɔ à bhà.
19
Yesu' wɩ̀ɩ̀ àng nɛ̀ àle gi ye: Wún gbègó kpàkpàbò' ká tenglé-yààn é à gi é, e ka gi ye: án tóà ka wɛì flúúlé, le an to ka-gbà bun-à dʋ́ʋ́-kwèè ni kweeifɩɩ tóá kwɛi la è? Ndɔ́, kà nu nà nɛ́ láà à gá n nɛ̀.
20
É à pe' kwɛi, le wó nu' nàa à nɛ̀ le. Nɛ́ láà é tuàn Yesu yeà, yínaa yóo' tó' wo' le é sɔɔ' à zìgìzìgì góà kpókpóá, le é pɛlɛ', le é nuu giinnáà sáaá, ke à biín fou ké bhɔii le.
21
É kɛɛ' kwɛi, le Yesu' à nɛ bhàgilawo' ye: É zigò- à gá mɔ̀bhà' wo le? Le é à yoobɔ' ye: E zigo' ke e tuàn nɛ́ pɩ́sɩ́ɩ́nɛ́á.
22
Yínaa yóo ké à pé ke è à zɛ n gɔ̀n. A-wùn gi, e à bili ziàn pailé ni yí bhà-lèèbò gi wɛ̀ɛ̀ɛ̀nle. Kɛ́ è tò' ke í mɔɔà ko tàkún-á, bhè dɔ gbáágbààa ke í ko gaa wɛ̀i bhà, ke í táá ko pé.
23
É à pe' kwɛi, le Yesu' wɩɩ' à nɛ̀ ye: I n mɔ̀ɔ̀ à bhà-wùn' à pe la è? Án wɩɩ ma: mɛ̂ɛ óó mɛ̂ɛ' i kpɔ́yè- tóà n lé, i-mɛ̀ɛ̀ kwìì à bhà-wùn àa tóii bhe.
24
Yesu' à pe' à nɛ̀ kwɛi, le nɛ́ nɛ láà é to', le é gbala' ye: N kpɔ́yè ké i lé wà, n nɛ! Bhè dɔ' wo gbáágbààa ke í n la wún gbègóyè gɔ̀n le.
25
Yesu' lɛgaa' ke bhaamɛ̀ɛ̀ ting' nuu àng maabhà bhi, ke wa gbulu, ke wo nuii e tà yèèèle laá, le é wɩɩ' yínaa yóo láà à tà, le é à pe' à nɛ̀ ye: Yínaa bhóbhó tólówili, bhè gó nɛ́ láà à wɛì, yoo sɛíà ke í dɔ à wɛì koo. Má àle pe lɛ́ɛ.
26
Yesu' à pe' kwɛi, le yínaa láà é go' à wɛì nà gbáláá, ke e à zìgìzìgì góii kpókpóá, le nɛ́' to' ye gewàà nɛ̀, le mɛ̂ɛ bɛ́ɛ́-lèè tó' nuu wɩ́ɩ́à wo: ya ga le.
27
Kɛ́ Yesu ké à kun' à kɔɔ bhà, le é à léwala', le é à dɔ' gɛɛn bhà le.
28
Dɔ̀ya' bhɔ', ke Yesu' bo sɔɔá kwíle, le àbhà kàlengbò' à bhàgilawo' piilɛ gi wo: Mɛɛ kɛɛ le kole kóó mɔɔ yínaa láà à kɛɛá le?
29
Yesu' à pè- àng nɛ̀ àle gi ye: À suu ye láà àle àa mɔɔ góá mɛ̂ɛ wɛì bhàiwò Aatana zì-yè-le tíibhà. Yesu ké e ga-kɔ̀ɔ̀ ni e zana lóó pe piilɛnàà wo' (Matie 17:22-23; Luki 9:43-45)
30
Wó go' lee láà à gi, wo gie' Galilee lùu gi. Kɛ́ Yesu àa nuu à pé, ke mɛngge- à gànnu ye: e gieii bhi.
31
Atoosiwo wún' yéè kɛɛ à gá, e nuu lóà à tàpólóá ebhà kàlengbò nɛ̀ ye: Wo nle bhaamɛ̀ɛ̀ gbe n lédɔà bhaamɛ̀ɛ̀bò nɛ̀, le wò n zɛ le. Kɛ́ wò bò' n zɛ láà à woá, án zanaà à yáángɛɛn yakanàà-kwèèi.
32
Kɛ́ Yesu' wún' pe' kwɛi láà, àbhà kàlengbò wàa nuu à gimaà nà à zíàa. Sée wo nuu súóà à bhàgilawo-wùn-a. Wáa dɔ̀lèè' kpáèa le? (Matie 18:1-5; Luki 9:46-48)
33
Wó waa' Kapɛlɛnau, le Yesu' sɔɔ' kwíle, le é ebhà kàlengbò bhàgilawo' ye: Ká nùù ka ké gbègóà zaá mɔ̀ng-wùn-a le?
34
Kɛ́ àng ke wòo wɩ́ɩ́, atoosiwo wo nuu wo ké gbègóà zaá wo: Kó zé' wo é, wáa dɔ̀lèè' kpáaá, le è gie e bhámò tó tà le?
35
À kɛ̀ɛ̀ kwɛiyè láà à gi, Yesu' bo' yaláá, le é mɛ̂ɛ buu-ni wɛ́ɛ́-piilɛ láà àng lee', le é wɩɩ' àng nɛ̀ ye: Mɛ̂ɛ' í à pé, ke í daa i bhámò tó lélé, i-mɛ̀ɛ̀- i leng daa àng tó páipái wala, ke í tó àng tó páipái légièwo-mɛ̀ɛ̀a.
36
Yesu' bo' à peá kwɛi, le é nɛ́ pɩ́ɩ́nɛ́ do si', le é à dɔ' àng zué, le é à kun' à kɔɔ bhà, le é à yɔn' e gi, le é wɩɩ' ebhà kàlengbò nɛ̀ ye:
37
Kpɔ̀ n lé-mɛ̀ɛ̀' wó ye náò pɩ́pɩ́nɛ́bò' kwɛpɛ́lɛ é àng nɛ̀ láà, mɛ̂ɛ óó mɛ̂ɛ' è bhɛɛ yaaà àng do lefienɛ́ ke bhà n-wùn gi, ke ya bhɛɛ yaa n lekini' n bhà lɛ́ɛ. Sée mɛ̂ɛ óó mɛ̂ɛ' è bhɛɛ yaaà n bhà kwɛi, ke òo bhɛɛ yaa n lengdo n bhà, kɛ́ ke ya bhɛɛ yaa mɛ̂ɛ' é n bɔ' láà àle bhà le. Mɛ̂ɛ' wàa yaayèa ko gɔ̀n gwili-yàn gi, àng zi ké ko pé (Luki 9:49-50)
38
Yesu' bo' à peá kwɛi, le Záàn' wɩɩ' à nɛ̀ ye: Kààmɔ, kó mɛngge ye', ke e yínaa yóobò kɛɛii i-tɔ̀ gi, sée ke àa ni ko wɛì. Ale kɛɛ le kó à pe' à nɛ̀ ko: òo à kɛɛà koo le.
39
Kɛ́ le Yesu' wɩɩ' ye: Kao à kɔɔ síà à bhà, atoosiwo mɛngge àa sɔ́n kɛɛii nbhà kɛɛ gi, ke à-mɛ̀ɛ̀- gó bhi, ke è n tɔ́ sie.
40
Ale kɛɛ le an à pe ma: mɛ̂ɛ ye' àa yaayèa ko gɔ̀n gwili-yàn gi, ke à-mɛ̀ɛ̀ zi ké ko pé.
41
Sée án à zɛ ka nɛ̀ sii tà ma: mɛ̂ɛ' è ka gbaà yí-kwèè yààn do lefienɛ́á ka tò nle Klisi n peá-wùn gi, à-mɛ̀ɛ̀ àa kwii-ii à pe tɔnɔ sɔlɔá. Bhaamɛ̀ɛ̀ gò zaa gi-mɛ̀ɛ̀bò (Matie 18:6-9; Luki 17:1-2)
42
Kɛ́ mɛ̂ɛ' wó ye náò pɩ́pɩ́nɛ́bò nɛ̀ kpɔ̀ n lé-zàà tà láà, mɛ̂ɛ óó mɛ̂ɛ' è tóà àng ke gò zaa gi-mɛ̀ɛ̀a, lángga' è à-mɛ̀ɛ̀ kún-à, à nààlé àa tóii. E woo tóà à-mɛ̀ɛ̀ bhà fìláá, ke wò gwɛbílí kábháko dun à vele bhà, ke wò à bili nàa kɔ̀ɔ̀yí bhà.
43
Sée i kɔɔ' i lé láà, àle- tò' i dàà wúnyóo gi-pɔ̀ɔ̀n-a, í à tu káán. I tò' kɔɔ tuá, ke í sii' àa yɛn à kɛɛ, àle ké fìláá i kɔɔ tó piilɛyè tò bhi, ke í ló gɔɔ̀le-pài' àa líí à lé-yè-le bhà. [
44
Atoosiwo pai láà àle àa líí gbonggbongle wún kpɔ̀ mɛ̂ɛ tà-lèè láà à gi, le yuun' è daa mɛ̂ɛ gi bhi, yàa zí ga gbonggbongle le.]
45
I gɛɛn' é i wala láà, è zí tò' i dàà wúnyóo gi-pɔ̀ɔ̀n-a, í à tu káán. I tò' gɛɛn tuá, ke í sii' àa yɛn à kɛɛ, àle ké fìláá i gɛɛn tó piilɛyè tò bhi, ke wò i bili gɔɔ̀le-pài lé-yè-le bhà. [
46
Atoosiwo pai láà àle àa líí gbonggbongle wún kpɔ̀ mɛ̂ɛ tà-lèè láà à gi, le yuun' è daa mɛ̂ɛ gi bhi, yàa zí ga gbonggbongle le.]
47
Sée i yánwɛ́ɛ́' i wunbílí bhà láà, à leng- zí tò' i dàà wúnyóo gi-pɔ̀ɔ̀n-a, í à sí kɛlɛ gi. Dɔ̀lèè yè Aatana-à gwilinɛnɛ̀ bhà nà i yánwɛ́ɛ́ doá-yè ké fìláá i yánwɛ́ɛ́ tó piilɛyè tò bhi, ke wò i bili gɔɔ̀le-pài lé-yè-le bhà.
48
Atoosiwo pai láà àle àa líí gbonggbongle wún kpɔ̀ mɛ̂ɛ tà-lèè láà à gi, le yuun' è daa mɛ̂ɛ gi bhi, yàa zí ga gbonggbongle le.
49
À kɛ̀ɛ̀ kwɛiyè láà à gi, Aatana- pai' kpɔ́à bhaamɛ̀ɛ̀ bhà, e tóà ye wɩɩ- zɛ́in kun kɔɔ' gi láà à nɛ̀.
50
Pɔɔn sɛ̀' wɩɩá le. Kɛ́ à lí sɛ̀-lèè-le- bò' góá à bhà la ò, wò mɛɛ kpɔ́à à bhà àle gi, ke è nù tó dɛ́ɛ wo nɛ́ɛ́nɛ̀ɛ̀a le? A-wùn gi, wɩɩ- tó ka leng ka bhà, ke ká tó ka ké nɛ̀ sɛ̀a.