Matthieu 10
1
É go' bhi, le Yesu' ebhà kàleng buu-ni-wɛ́ɛ́-piilɛ láà àng lee', le é giè yínaa yóobò gɔ̀n-bhàà daa' àng gi, ke wò nù mɔɔ àng kɛɛá bhaamɛ̀ɛ̀bò wɛì, ke wò zí bhàyúá-mɛ̀ɛ̀bò ni niàwo-mɛ̀ɛ̀bò suu tó páipái tó kélékèlèa le.
2
É mɛ̂ɛ' àng lee' kwɛi láà, àng fɔ́ɔ́lé' nuu Simon' à tɔ́yààtà' nuu Piɛli-a láà à gá le. È gò' àle gi, Simon lɔ́ɔ̀ Andele, ni Zebedee gbe Zaki ni Zaki lɔ́ɔ̀ Záàn,
3
ni Filipu ni Batelemi, ni Toma ninà wɛ́i kún-mɛ̀ɛ̀ Matie, ni Alifee gbe Zaki ni Tadee,
4
leni lùu tàkoo-mɛ̀ɛ̀ Simon ni Isikalio-mii Zuda' é Yesu lénu' pɔɔn nɛ̀ dɔ̀ya láà, àlele. Yesu ké ebhà táá-mɛ̀ɛ̀ buu-ni-wɛ́ɛ́-piilɛ bɔ' (Maki 6:7-13; Luki 9:1-6)
5
-6 Yesu' mɛ̂ɛ buu-ni-wɛ́ɛ́-piilɛ' àng yaa' ebhà táá-mɛ̀ɛ̀a kwɛi láà, àngle wó nuu lɛ́ɛ. E wʋʋ kpɔ̀- àngle bhà, le é wɩɩ' àng nɛ̀ ye: Izalae-bò' wó góyèa Aatana-à zaa tà, ke wó ye bháá lèèniyè nɛ̀ láà, ká ló àngle-zàa le. Kao lóà mɛ̂ɛ' wàa Izalae-bòa láà àngle-zàa, sée kao daaà Samali-pɛ̀ɛ̀bò-le ke yáànbhà.
7
Ka dàà' zaalé, ká ló Aatana-à nâa kpɔ́á, ke ká à pe ka: Gwilinɛ' é lɔngwɛ́ɛ́ gi, à pe' yaa tó wo à bhà.
8
Ká bhàyúá-mɛ̀ɛ̀bò tó kélékèlèa, ká ga-mɛ̀ɛ̀bò zana, ká bhɛ sí yáánbhàyúá-mɛ̀ɛ̀bò bhà, ká yínaa yóobò kɛ̂ɛ bhaamɛ̀ɛ̀bò wɛì.
9
Án bhaamɛ̀ɛ̀bò tò kélékèlèa-bhàà daa' ka gi bhiákábhiáká kɔɔ' gi láà, ka lekini ká à gi-wùn kɛ̂ɛ àng nɛ̀ bhiákábhiáká àle-kɔ̀ɔ̀ bhà le. Ká lóà, kao sánng-wɛ́ɛ́ ni wɛ́ipúúwɛ́ɛ́ ni wɛ́i mɛ́sɛn lefienɛ́ kekekèke daaà kaà gbàà tà-bhɛ̀ɛ̀ gi.
10
Kao gbá síà, kao bhái bhɛ́i ni sàbha bhɛ́i síà, sée kao zí tààlà-yìlì síà. Atoosiwo kɩ́ɩlé-mɛ̀ɛ̀ pe' à léguo pɔ̀ɔ̀n-leá le.
11
Ka waaà pɛ́ɛ óó pɛ́ɛ' à yáànbhà, é kpáaá oo, é pɩ́ɩ́nɛ́á oo, ká bhàgilawo daa bhi, ke bhɛɛ yàà ka-tɔ̀ɔ̀ bhà-mɛ̀ɛ̀ ke- tò' bhi, ká tó à-mɛ̀ɛ̀ pé kwíle flúúlé, ke ka ló bha- bhɔ.
12
Ka sɔ̀ɔ̀ kwíle-yèa, ká wɩ́ɩ́ kwíi-mɛ̀ɛ̀bò bhà, ke ká à pe àng nɛ̀ ka: Lúbha- ka kún.
13
È tò' lúbha-kwììa, kaà lúbha láà e àng kún-à. È tò' zí ke àa lúbha-kwììa laá, kaà lúbha láà e lésɛsíà, le è nu dɛ́ɛ wo ka pé le.
14
Kɛ́ ka lóà pɛ́ɛ óó pɛ́ɛ' gi, ke wòo wo tóló dɔ ka wʋʋ bhà bhi, ɛ́ɛ́n ka sɔɔà kwíi óó kwíi' gi, ke wòo zí ka ya gó bhi, ká gó bhi-le bhà. Kɛ́ ká góà bhi téei, ká ka gɛɛn maaná, ke àngbhà boibii yànmayè' bhi láà è gó ka gɛɛn bhà.
15
Án à zɛ ka nɛ̀ sii lekinilèkini tà ma: Aatana-à bhaamɛ̀ɛ̀ tó páipái bhàgila kpáa wo-kwèèi- bhɔ̀', e gbɔɔn-à pɛ́ɛ' kwɛi láà à tà miniminiyèa, le à lé- gie lefienɛ́ wo Sodɔm ni Gomɔɔ-pɛ̀ɛ̀bò pe-le tà le. Yesu ké ebhà táá-mɛ̀ɛ̀bò wɛ̀ikɛ̀ɛ̀wo-wùn to' liélé, le é à pe' àng nɛ̀ le. (Maki 13:9-13; Luki 21:12-17)
16
À gàn- tó ka yàan ka: án ka gielá' woii é, ká tóà ye bháábò nɛ̀ lòngyokpáabò kpulu gi. A-wùn gi, ká tó gèlèngyèa ye mɛɛbò nɛ̀, ke tìnìng' é maa kólósɛ̀a, à gwílé' púúá kɔɔ' gi láà, ka leng ka gwílé- zí tó púúá ye àle nɛ̀ le.
17
À kɛ̀ɛ̀ kwɛiyè láà à gi, ká ka leng kún sɛ̀a bhaamɛ̀ɛ̀bò gɔ̀n. Atoosiwo wo ka daaà tèbhenaanibò nɛ̀. È gò' bhi, wo zí ka maaà sàbhiliwɛ́ɛ́á woà Aatana-kwììbò gi.
18
Wo lóà nà kaá lùu wunlé-mɛ̀ɛ̀bò ni gwilinɛbò zué n-wùn gi, le è to ka tò n séeá-kɔ̀ɔ̀a gwilinɛbò láà àng leni mɛ̂ɛ' wàa Zuifu-a àng tó zué le.
19
Kɛ́ wò lóà nà kaá lɩ́ɩ́-tèng bhà kwɛi tée' gi, kao yaaà ka liangzɛà kɔɔ' gi ni ka wʋʋ' peà bhi à ke-zʋ̀ʋ̀gɔ̀ɔ̀n tà. Pɔɔn- à kɛɛ ke an àle pe kwɛi, àle ye: ka ka káá' woà bhi do, ke káà wʋʋ' pe láà, ke Aatana' à yí dɔ ka biin bhà le.
20
Atoosiwo ka nɛ Aatana- Waa Zaazaa' à daaà ka gi láà, àle liang yoo dɔà ka biinlé le. Kale káá liangzɛii ka lekini tà à tée láà à gi.
21
È gò' zí àle gi, nɛ́ ni dóo lesósó ké wo ké lédɔà ga nɛ̀, le nɛ́ nɛ leng- ebhà nɛ́ lédɔ, ke wò à zɛ le. Náò ké zí waláà wo kpɔ́-mɛ̀ɛ̀bò pé, le wò àng lédɔ, ke wò àng zɛ le.
22
Ka sàn ké mɛnómɛ̀nó kɛɛà n-wùn gi, kɛ́ mɛ̂ɛ ye' è n-wùn kún-à kpókpóá kelekelele, ke è waaà nàa à léyaalé, à-mɛ̀ɛ̀ ké laà.
23
Wò ka wɛ̀ikɛ̀ɛ̀woà pɛ́ɛ ke gi kwee' gi, ká daa kai, ke ká ló pɛ́ɛ bhɛ́i ke gi. Án à zɛ ka nɛ̀ sii tà ma: ka lò' pɛ́ɛ bhɛɛ tà kwɛi, káá boii giè Izalae-pɛ̀ɛ̀ tó gi-yè bhà, le nle bhaamɛ̀ɛ̀ gbe an nu dɛ́ɛ wo le.
24
À gàn- tó zí ka yàan ka: kàleng-le ke àa gie e kààmɔ-le tà, sée gùá-mii-le àa tó fìláá é mɛ̂ɛ' à wɛì àle bhà.
25
Kàleng-le pe tó-nàà' bhe, àle à mɔ̀ɔ̀ nà e dɔɔ-mɛ̀ɛ̀a-yèa le. Gùá-mii leng pe' bhe, àle zí tò ye é mɛ̂ɛ' à wɛì láà à nɛ̀-yèa le. À kɛ̀ɛ̀ kwɛiyè láà à gi, wa kwíinɛ lekini-le lèè' Belizebuli la ò, mɛɛ kɛɛà le wò kwii à bhà-mɛ̀ɛ̀bò-le pe tɔ́ nààbhà naaá, le wò gie nàa à pe tà le? Wáa sùò à gɔ̀n-mɛ̀ɛ̀ lengá le? (Luki 12:2-7)
26
Kɛ́ kao súóà àng gɔ̀n àle gi. Atoosiwo wún óó wún' é bànàkpɔ́yèa, àle tó ké daaà mɔ̀nglé, à ke àa tóii bànàkpɔ́ gi. Sée piilɛ gi-wùn ye' wàa àle maii, àle àa bhe sɛ́ɛ́ tà.
27
À kɛ̀ɛ̀ kwɛiyè láà à gi, an wúnbò' pe ka nɛ̀ ziàn piilɛ gi láà, ká dɔ mɔ̀nglé, ke ká à gɛingó mɛnómɛ̀nó nɛ̀, ke ka à yemò' ma ka tóló lé sɛ́ɛn gi láà, ká dɔ téng kpáa lé-lèèbò gi, ke ká à pe lòlò gi.
28
Mɛ̂ɛ' wò mɔɔ bhaamɛ̀ɛ̀ zɛá, kɛ́ ke wàa mɔɔ mɛ̂ɛ-gɔ̀ɔ̀-le biliá pailé láà, kao súóà àngle gɔ̀n. Wánglafila, Aatana' è mɔɔ mɛ̂ɛ-gɔ̀ɔ̀ ni mɛ̂ɛ dèbílí tó biliá pailé, ke à gi- sie láà, ká súó àle gɔ̀n le.
29
Kà ka yáán wálá à gi: wàa ziàn zengnɛ́ piilɛ-le lóódɔ wɛ́ɛɛ́ do bhà poo è? Kɛ́ sée àle do lefienɛ́ ke-gèè àa dalá sáaá, ke ka nɛ Aatana àa wɩ́ɩ́yèa à-wùn bhà.
30
Le kale laá, ka wuntɛ̀ɛ̀n lefienɛ́' é ka gwenglé láà, à tó páipái ké núnúyèa.
31
Pɔɔn- à kɛɛ ke an à pe ma: kao súóà láà, àle lɛ́ɛ. Atoosiwo ka bhɛɛ ké kpáaá, e gie zengnɛ́ ting bɛ́ɛ́ tó tà. Zi dàà Yesu pé-yè ni zi gò à pé-yè (Luki 12:8-9)
32
À kɛ̀ɛ̀ kwɛiyè láà à gi, mɛ̂ɛ óó mɛ̂ɛ' òo yɛ́ɛ kɛɛ n tɔ́ pè e bhà-wùn-a bhaamɛ̀ɛ̀bò zué, n lekini máá zí yɛ́ɛ kɛɛii à-mɛ̀ɛ̀ tɔ́ pè n bhà-wùn-a n nɛ Aatana' é lɔngwɛ́ɛ́ gi láà à zué.
33
Kɛ́ mɛ̂ɛ óó mɛ̂ɛ' è à peà bhaamɛ̀ɛ̀bò zué ye yáá n dɔn laá, n lekini án zí à peà n nɛ' é lɔngwɛ́ɛ́ gi láà à zué ma: máá à-mɛ̀ɛ̀ dɔn. Yesu-à nàà dàà bhaamɛ̀ɛ̀bò finibhà-kɔ̀ɔ̀ (Luki 12:51-53; 14:26-27)
34
Òo tóà ka gi ye: án nù- sɛ̀ɛ̀kénɛ̀' daai bhaamɛ̀ɛ̀bò finibhà le. Àbin! Mɔ́ɔ́ nu bhaamɛ̀ɛ̀bò sɛ̀ɛ̀kénɛ̀-wùn-le gi, án nù- gwili' daai àng finibhà le.
35
Atoosiwo án nù- nàà' daai nɛ́ ni e nɛ finibhà, ɛ́ɛ́n loònɛ́ ni e laú finibhà, ɛ́ɛ́n yálá ni e náá finibhà le.
36
È tò' kwɛi, ke mɛ̂ɛ' í n pe gi láà, ke i leng pé kwíle-mɛ̀ɛ̀bò yáò' i gá le.
37
À kɛ̀ɛ̀ kwɛiyè láà à gi, mɛ̂ɛ óó mɛ̂ɛ' i i nɛ ni i laú fìlayányè woà nle n bhà, ke i-mɛ̀ɛ̀ yáá dɔ̀lèè yè n pé-mɛ̀ɛ̀ bhɔyèa. Mɛ̂ɛ' i zí i gbe ɛ́ɛ́n i lú ke fìlayányè wo n bhà, ke i-mɛ̀ɛ̀ yáá dɔ̀lèè yè n pé-mɛ̀ɛ̀ bhɔyèa.
38
Sée mɛ̂ɛ' yóó zí i zɛ̀ à bhà-yìlì-le sí ye n nɛ̀, ke í dɔ nàa à gá n wɛì laá, ke i-mɛ̀ɛ̀ yáá zí dɔ̀lèè yè n pé-mɛ̀ɛ̀ bhɔyèa.
39
Mɛ̂ɛ óó mɛ̂ɛ' i i lekini la-lèè guoà, i-mɛ̀ɛ̀ wunbílí ké tóà à gi. Kɛ́ mɛ̂ɛ óó mɛ̂ɛ' i wɩ́ɩ́à i wunbílí tò à gi-wùn bhà n-wùn gi laá, ile i-mɛ̀ɛ̀- laà le. Wúnsɛ̀ kɛ̀ɛ̀ Yesu pe gi-mɛ̀ɛ̀bò nɛ̀-yè tɔnɔ (Maki 9:41)
40
À kɛ̀ɛ̀ kwɛiyè láà à gi, mɛ̂ɛ' è bhɛɛ yaaà ka bhà, ke ya bhɛɛ yaa nle n bhà lɛ́ɛ. Sée mɛ̂ɛ' è bhɛɛ yaaà n bhà kwɛi, ke ya bhɛɛ yaa mɛ̂ɛ' é n bɔ' láà àle bhà lɛ́ɛ.
41
Mɛ̂ɛ' è zí bhɛɛ yaaà Aatana wʋʋ léban-mɛ̀ɛ̀ ke bhà àbhà Aatana wʋʋ léban-wùn gi laá, à-mɛ̀ɛ̀ tɔnɔ ké mɔɔà nà Aatana wʋʋ léban-mɛ̀ɛ̀ lekini pe tɔnɔá. È gò' bhi zí, mɛ̂ɛ' è bhɛɛ yaaà Aatana zòàwùn kɛɛ-mɛ̀ɛ̀ ke bhà àbhà kɛɛ-wùn sɛ̀ láà à-wùn gi, à-mɛ̀ɛ̀ tɔnɔ ké mɔɔà nà Aatana zòàwùn kɛɛ-mɛ̀ɛ̀bò lekini tɔnɔá.
42
È gò' àle gi zízí, mɛ̂ɛ' wó ye náò pɩ́pɩ́nɛ́bò nɛ̀ kpɔ̀ n lé-zàà tà láà, mɛ̂ɛ óó mɛ̂ɛ' è yí máimài kwèè-yààn do lefienɛ́ nuà àng do ke nɛ̀ à tò n pe gi-mɛ̀ɛ̀a-wùn gi laá, án à zɛ ka nɛ̀ sii tà ma: à-mɛ̀ɛ̀ àa kwii-ii e pe tɔnɔ sɔlɔá.