Matthieu 9
1
Wó à pe' kwɛi, le Yesu' daa' góló gi, le wó kɔ̀ɔ̀yí kaan', le é lo' woó péele le.
2
Wóò lɛgaa, ke wa nu nà gɛɛnban-mɛ̀ɛ̀ doá à nɛ̀ kpààlà-pɔ̀ɔ̀n tà. Yesu' à gaa' ye: àng kpɔ́yè leng' e lé kelekelele kwɛi laá, le é wɩɩ' gɛɛnban-mɛ̀ɛ̀ láà à nɛ̀ ye: Nbhà nɛ́, bhè i zʋʋ gbaan, bɔ́n' gó' wo i bhà lɛ́ɛ.
3
Kɛ́ le Aatana-à tɔ́ng dɔ-mɛ̀ɛ̀ kemò' nuu bhi, wó sɔɔ' wɩ́ɩ́à wo zʋʋ pé wo: Mɛ̂ɛàn é è Aatana wóó' woii à gi lɛ́ɛ.
4
Kɛ́ le Yesu' àng zʋʋ pé-wùnbò láà à to' àng gwílé, le é à dɔn', le é à pe' àng nɛ̀ ye: Mɛɛ kɛɛ le zʋʋgɔ̀ɔ̀n suu' kwɛi láà è daa ka gwílé le?
5
E ka gi à-mɛ̀ɛ̀' kpókpóá le? À pè gɛɛnban-mɛ̀ɛ̀ nɛ̀ wo: bɔ́n' gó i bhà-yè láà, àle kpókpóá, tààn à pè wo: bhè walá, ke í táásí-yè? Wún piilɛ láà à-mɛ̀ɛ̀' kpókpóá ka gi le?
6
Kɛ́ à gàn- tó ka yàan ka: bɔ́n gò mɛ̂ɛ bhà sé ké nle bhaamɛ̀ɛ̀ gbe-mɛ̀ɛ̀ n nɛ̀ sɛ́ɛ́ tà zé maiá. Yesu' bo' à peá kwɛi, le é wɩɩ' gɛɛnban-mɛ̀ɛ̀ láà à nɛ̀ ye: Bhè walá ke í ibhà kpààlà-pɔ̀ɔ̀n sí, ke í ló i pé kwíle.
7
Yesu' à pe' kwɛi, le mɛ̂ɛ láà é wala', le é lo' e pé kwíle le.
8
Mɛ̂ɛ' wó nuu bhi, wó àle-lèè ye', súó' daa' wo' àng tó gi, le wó gbaan' tɔ́ ban-à Aatana bhà le. Wo nuu wɩ́ɩ́à wo: Aatana Gwilinɛ Kpáalàkpàà, í wúnsɛ̀sɛ̀ sínmasìnma' kwɛi láà à kɛɛ-bhàà daayè' gá bhaamɛ̀ɛ̀ yáányènɛ́ gi láà, i wángle, i kiàbhà à-wùn gi. Matie dàà Yesu wɛì-kɔ̀ɔ̀ (Maki 2:13-17; Luki 5:27-32)
9
Yesu' go' gɛɛnban-mɛ̀ɛ̀ láà à léwalá lià, ke e zaa gieii lɛngge láà à gi, le é mɛngge ye', ke e yaa zaa gba kún-lià le. Wo nuu à-mɛ̀ɛ̀ leeà Matie. Le Yesu' wɩɩ' à nɛ̀ ye: Walá ke í daa n wɛì. É à pe' kwɛi, le Matie' wala', le é daa' à wɛì le.
10
É nuu ke Yesu ké pɔɔ̀ɔ̀nlé Matie láà à pé kwíle, wɛ́i kún-mɛ̀ɛ̀bò ni Aatana-à tɔ́ng sie-mɛ̀ɛ̀bò ké nu' bhi kpeá, le àng tó' kɔɔ daa' àle ni àbhà kàlengbò pé le.
11
Kɛ́ Faliziɛn-bò' àle-lèè ye', le wó wɩɩ' àbhà kàlengbò nɛ̀ wo: Mɛɛ kɛɛ le kaà kààmɔ- e kɔɔ daa wɛ́i kún-mɛ̀ɛ̀bò ni tɔ́ng sie-mɛ̀ɛ̀bò é àng pé le?
12
Yesu leng' àng wʋʋ láà à ma', le é wɩɩ' ye: Yúálibò' àng bhàwùn- to boo kɛɛ-mɛ̀ɛ̀ bhà le. Mɛ̂ɛ' wó kélékèlèa, àngle bhàwùn àa tó à bhà.
13
Ale kɛɛ le Aatana- wɩɩ ebhà sɛ́ikwɛ́ gi ye: Bhaamɛ̀ɛ̀bò wɛ̀i ka kɛɛyè' à liá lekini' n gi le. Kɛ́ sáàpɔɔn-le liá àa n gi wɛ̀sɛ. A-wùn gi, ka leng kà ka zʋʋgɔɔn wʋʋ láà à zíàa, ke ká à gima tò. Atoosiwo án nù- wúnyóo kɛɛ-mɛ̀ɛ̀bò' àng guoi le. Mɔ́ɔ́ nu wúnsɛ̀ kɛɛ-mɛ̀ɛ̀bò-le guoi. Aatana zòàwùn kɛɛ-kɔ̀ɔ̀ zììyè ni à dɛ́ɛyè (Maki 2:18-22; Luki 5:33-39)
14
É go' bhi, le Záàn mɛ̂ɛ zúlú-mɛ̀ɛ̀à kàlengbò' nu' Yesu lià, le wó à bhàgilawo' wo: Mɛɛ kɛɛ le ko ni Faliziɛn-bò kole kó súng waaii, le ile i pe kàlengbò-le wàa à waa le?
15
Wó à pe' kwɛi, le Yesu' à yoobɔ' àng gɔ̀n ye: E ka gi ye: lê dɔ-mɛ̀ɛ̀bò ké ziàn wɛ̀i-yàà wo, ke wó nuyèa mɛ̂ɛ' àbhà lê dɔi láà, à lekini ké bhi è? Àbin! Kɛ́ bha ke' bhi, è bhɔ̀', ke àng yáán' kwii lemɛ̀dɛ gi, ke wa à sí àng kpe gi, le wò nuu súng waaà le.
16
Mɛngge àa zí gbàà dɛ́ɛ pɛ́ɛ́n naa gbàà zìì-le bhà. Àa àleá, gbàà dɛ́ɛ pɛ́ɛ́n ké gbàà zìì láà à gbieà, le à péé-lèè- daa kpáa gi le.
17
Mɛngge àa sée wɩ̂ɩ dɛ́ɛ kpɔ́ yí fóló zìzììbò gi. Yàa àleá, yí fóló zìzììbò láà e pééà, le à gi-wɩ̀ɩ̀- wɛin, le yí fóló ni wɩ̂ɩ láà à tó- to pɔɔn sieyèa le. A-wùn gi, mɛ̂ɛ- wɩ̂ɩ dɛ́ɛ-le kpɔ̀ yí fóló dɛ́ɛ' gi, le à tó- mɔ le. Aatana-kwìì wunlé-mɛ̀ɛ̀ lú zanayè ni bhàyúá-nɔ̀ngnɛ́ ke tò kélékèlèa-kɔ̀ɔ̀ (Maki 5:21-43; Luki 8:40-56)
18
Yesu ké to' wʋʋbò láà à pè àng nɛ̀ lià, le wunmɛ̀ɛ̀ do ke' waa' bhi, le é bhuola' à wala, ke e wɩ́ɩ́ii ye: Gwilinɛ, nbhà nɛ́ loònɛ́' é n gɔ̀n láà, àle ya sie dɛ́ɛdɛ́ɛnɛ́ é à gá é la wà! Bhè dɔ' wo gbáágbààa ke í i kɔɔ dɔ à tà, n nɛ, ke è nù la le.
19
É à pe' kwɛi, le Yesu' wala' nà ebhà kàlengbòa, le wó dɔ' mɛ̂ɛ láà à wɛì le.
20
Wó nuu lóà, wóò lɛgaa ke nɔ́ngnɛ́ ke' máná' nuu kwee buu-ni-wɛ́ɛ́-piilɛ káányèa à bhà láà, ya daa Yesu zíà, ke ya sɔ́n à gi, ke ya e kɔɔ yɛ́ɛ́ à bubhà-gbàà biin zɔ́ɔ́ bhà.
21
Atoosiwo e nuu wɩ́ɩ́à e zʋʋ pé ye: An woo n kɔɔ zìn' à bubhà-gbàà lefienɛ́ bhà laá, an tó' wo bhiá le.
22
A-wùn gi, nɔ́ngnɛ́ láà é bo' e kɔɔ yɛ́ɛ́á Yesu-à bhái bhà kwɛi, le Yesu' seela' e gi, le é à ye', le é wɩɩ' à nɛ̀ ye: Bhè i zʋʋ gbaan, nbhà nɛ́. I kpɔ́yè' n lé láà, ya i la' wo lɛ́ɛ. Yesu' àle pe' kwɛi, nɔ́ngnɛ́ láà e tó' wo', le é to' bhiá lɛngdo láà à gi le.
23
Yesu' go' bhi, ke è waa wunmɛ̀ɛ̀ láà à pé kwíle, yéè lɛgaa ke bhʋ̀ʋ̀nɛ́ pie-mɛ̀ɛ̀bò ni bhaamɛ̀ɛ̀ bhɛ́ibò kpe ké baan bhi gbilingle, ke àng gbáan-wʋ̀ʋ̀ ké dɔii wɔ̀ɔ̀ɔ̀le.
24
Yesu' àng ye' kwɛi, le é wɩɩ' àng nɛ̀ ye: Kà wolo, loònɛ́ láà àa gayèa, è yi' zɛii le. Kɛ́ é à pe' kwɛi, le wó zua' à tà le.
25
Wó bo' bhaamɛ̀ɛ̀bò láà àng tó woloá, le Yesu' sɔɔ' kwíle, le é loònɛ́ láà à kun' à kɔɔ bhà, le loònɛ́' to' le é zana', le é wala' le.
26
Yesu' sɔ́n' kɛɛ' láà, à-wʋ̀ʋ̀ ké maana' fang láà à tó lé. Yánwili piilɛ tò bhiá-kɔ̀ɔ̀
27
Yesu' go' bhi, ke e lóii liélé, le yánwili piilɛ' dɔ' à wɛì nà gbáláá wo: Davi gbe oo, Davi gbe oo, bhè dɔ gbáágbààa ke í ko gaa wɛ̀i bhà oo!
28
É waa' kwíle, le yánwilibò láà wó yɔn' à maabhà, le Yesu' àng bhàgilawo' ye: Ka kpɔ́yè ké n lé ka: án mɔɔà à kɛɛá ka nɛ̀ è? Le wo: Iin, Gwilinɛ Kpáa.
29
Wó à pe' kwɛi, le Yesu' e kɔɔ zin' àng yánwɛ́ɛ́ bhà, le é wɩɩ' àng nɛ̀ ye: Ka kpɔ́yè' n lé kɔɔ' gi láà, Áa è à kɛ̂ɛ ka nɛ̀ à-kɔ̀ɔ̀ bhà. É bo' àle peá kwɛi, àng yánlé' póló' wo' le.
30
É go' bhi, le Yesu' kɔɛ́ɛ́ gie' àng nɛ̀ sɛ́ɛ́ gi gilígilílé ye: Ká à kɛ̂ɛ sɛ̀a, ke mɛngge òo à ma.
31
Kɛ́ mɛ̂ɛbò láà wó tuàn wolo-le woà, wo tó' wo', le Yesu' wún' kɛɛ' àng nɛ̀ láà, wó à gɛingó zìgo', le à tɔ́ sɛ̀' mɔɔ' lɛnólɛ̀nó gi le. Bhóbhó do tò bhiá-kɔ̀ɔ̀
32
Yesu-nù gò bhi-yèa, ke wo lóii liélé, mɛnggoò' nu' nà yínaa yóo-mɛ̀ɛ̀ ke' gá à nɛ̀ láà, e nuu bhóbhóá.
33
Yesu' bo' yínaa láà à piékɛɛá, le bhóbhó láà é sɔɔ' wɩ́ɩ́à le. Bhaamɛ̀ɛ̀ páipái' wó à-lèè ye' kwɛi, àng tó ké nuu màiwoà, le wò wɩɩ wo: À ye é, mɛngge òo àle sínma ye Izalae lùu gi zé do bhe.
34
Kɛ́ le Faliziɛn-bò' nuu wɩ́ɩ́à wo: Mɛ̂ɛ láà è yínaa yóobò kɛ̀ɛ̀ yínaabòà gwilinɛ bháa' gá le. Bhaamɛ̀ɛ̀bò wɛ̀i Yesu kɛɛyè
35
Yesu ké nuu gieà pɛ́ɛ tó bhɛɛ tà dɔ́ɔ̀nle. E nuu lóà liangzɛá Aatana-kwììbò gi, ke e àngbhà nâa sɛ̀ kpɔ́ii àng nɛ̀ ziàn ye: Gwilinɛ' é lɔngwɛ́ɛ́ gi láà, à pe' yaa tó wo à bhà. E nuu zí bhàyúá-mɛ̀ɛ̀ ni nià-mɛ̀ɛ̀ suu tó páipái tóà kélékèlèa.
36
Bhaamɛ̀ɛ̀ ké nuu nuà à pé kpeá yèèèle. É nuu àng yeà kwɛi, àng wɛ̀i ké nuu à kɛɛà miniminiyèa, atoosiwo àng gi ké nuu gayèa, le àng gbɔ̀i' nuu yɛnyèa, le wó nuu ye bháábò' àng maakɛɛ-mɛ̀ɛ̀ àa bhe àng nɛ̀ le.
37
Yesu' à pè- àle gi ebhà kàlengbò nɛ̀ ye: Aatana-à bhaamɛ̀ɛ̀-bʋ̀ʋ̀ ké kpáaá miniminiyèa. Kɛ́ à gi-kɩ̀ɩ̀ kɛɛ-mɛ̀ɛ̀bò' wàa wɛ̀sɛ le.
38
A-wùn gi, ká bhàiwo bʋʋnɛ kpáa zì, ke è dɔ gbáágbààa ke è kɩ́ɩlé-mɛ̀ɛ̀bò bɔ' wo ebhà bhaamɛ̀ɛ̀-mìnì láà à káán lià le.