Matthieu 8
1
Yesu' go' tɔɔn gwenglé ke è zinná, le bhaamɛ̀ɛ̀ kpe' dɔ' à wɛì gbùlùùle le.
2
Wóò wo káá' wo, ke yáánbhàyúá-mɛ̀ɛ̀ do ke' nu zinnái à nɛ̀ kpóng gi, ke e wɩ́ɩ́ii ye: Gwilinɛ, à gàn ké n yàan ma: i wɩ́ɩ́-le wò' à bhà, í mɔɔà n tóá kélékèlèa.
3
Bhàyúá-mɛ̀ɛ̀ láà é à pe' kwɛi, le Yesu' e gban gigbie', le é e kɔɔ zin' à bhà, le é wɩɩ' à nɛ̀ ye: Má wɩ́ɩ́ à bhà, yé tó kélékèlèa. Yesu' bo' àle peá kwɛi, mɛ̂ɛ láà e to' sáabhi le é to' kélékèlèa, ke yáánbhàyúá' nuu à bhà láà à tó' gó à bhà fɩ́fɩ́lé le.
4
É to' kélékèlèa kwɛi, le Yesu' wʋʋ kpɔ' à bhà ye: I lò', í à kɛ̂ɛ sɛ̀a ke yoo à gɛingó mɛnggemɛ̀ngge nɛ̀. Kɛ́ bhè ló i leng giei yíkpáá-mɛ̀ɛ̀ nɛ̀, ke Moizi' sáà' gie' Aatana-à tɔ́ng-sɛ̀ikwɛ́ gi láà, í àle gó le. Atoosiwo i àle góà, le mɛnó- wún dɔn à gi wo: yé tó kélékèlèa le. Wɔlɔm-mii keà gùá-mii tò bhiá-kɔ̀ɔ̀ (Luki 7:1-10)
5
Yesu' go' bhi, é waa' Kapɛlɛnau-pɛ̀ɛ̀ gbɛ̀ɛɛlé, le Wɔlɔm-mii ke' nuu sɔ́yabòà kapitɛni-a bhi láà é nu' à pé, le é bhàiwo' à zì ye:
6
Gwilinɛ, nbhà gùá-mii ké kpááyèa kwíle, à-lɛ̀nó ké gayèa à bhà, le é yúáii miniminiyèa le.
7
É à pe' kwɛi, le Yesu ye: Nle ké lóà, le an à to kélékèlèa le.
8
Kɛ́ le kapitɛni-mii láà é wɩɩ' ye: Áá gwilinɛ, an mɛɛá, le i nu nle n pé kwíle-le bhà le? N nɛ, nle án wɩɩ í dɔ' wo gbáágbààa ke í liang wʋʋ do fíole gó i biinlé, ke nbhà gùá-mii láà è tó kélékèlèa le.
9
Atoosiwo nle-mii lefienɛ́' n pe wunlé-mɛ̀ɛ̀bò' zí bhe é, n leng an zí à pè' n pe sɔ́yabò' wó n kɔɔ wala àng ke nɛ̀ ma: kaó-mɛ̀ɛ̀, bhè ló yilò-lià, è ló' wo le. An zí à pè' sɔ́ya bhɛ́i ke nɛ̀ ma: dolò-mɛ̀ɛ̀, bhè nu, è nu' wo le. Le an zí à pè' n pe gùá-mii nɛ̀ ma: bhè kaó-wùn kɛɛ, à leng- à kɛɛ' wo le. Sánni nle n pe- tó kwɛi la ò, le ile wɛ?
10
Yesu' bo' kapitɛni wʋʋ láà à maá kwɛi, à liá ké waa' à gi, le é à pe' mɛ̂ɛ' wó nuu à pé bhi láà àng nɛ̀ ye: Án à zɛ ka nɛ̀ sii lenglèng tà ma: mɔ́ɔ́ kpɔ̀ n lé-mɛ̀ɛ̀ suu' kwɛi láà àle mɔ̀ɔ̀kiá ye Izalae lùu lefienɛ́ é à gi do bhe.
11
Sée án à pe ka nɛ̀ tàpúúá ma: nu-mɛ̀ɛ̀ kpe ké góà yáánwoloá ni yáándaaá, le wò yàlèè si gwilinɛnɛ̀' è go lɔngwɛ́ɛ́ gi à yàà à bhà téei, le wò à gi-pɔ̀ɔ̀n bhɛlɛ Ablam ni Izaaki ni Zakɔbu-nù pé le.
12
Kɛ́ Izalae-bò' wó gwilinɛ kwìle-mɛ̀ɛ̀a láà, wò àngle kɛɛ' woà, le wò àng daa lɛitíi lià lúulé le. Wò wɛ̀i-wòsíà bhi' wo, le wò wo sóólébhɛlɛ keléékeléélé le.
13
Yesu' bo' à peá kwɛi, le é wɩɩ' kapitɛni-mii láà à nɛ̀ ye: Bhè ló, i kpɔ́yè' n lé kelekelele kɔɔ' gi láà, Áa è à kɛ̂ɛ i nɛ̀ kwɛi. Yesu' bo' àle peá kwɛi, mɛ̂ɛ láà àbhà gùá-mii' tó' wo', le é to' bhiá bha do láà à bhà le. Yesu ké bhàyúá-mɛ̀ɛ̀ kpe kpáa to' kélékèlèa (Maki 1:29-34; Luki 4:38-41)
14
Yesu' go' bhi, ke è ló Piɛli pé kwíle, e waa' bhi, ke Piɛli-à nɔ́ng laú ké kpááyèa, ke níní ké bɔii à bhà.
15
Yesu' e kɔɔ zin' à kɔɔ bhà, níní láà é káán' wo' à tà, le é wala', le é à léguo' le.
16
Yáánpa' bhɔ', wo nu' nà yínaa yóo-mɛ̀ɛ̀bò kpeá à nɛ̀, le é yínaa yóobò láà àng tó kɛɛ' e biin-á, le é zí bhàyúá-mɛ̀ɛ̀bò' nuu bhi láà àng tó páipái to' bhiá le.
17
Ale to' Aatana wʋʋ léban-mɛ̀ɛ̀ Ezai' wʋʋ' pe' lii láà à gi-wùn kɛɛ-kɔ̀ɔ̀a le. E wɩɩ' ye: E ko nià-lèèbò góyèa ko bhà, le é dɔyèa koà yúá tó páipái-gbà gɔ̀n le. Dàà Yesu wɛì-kɔ̀ɔ̀ (Luki 9:57-62)
18
Yesu' à gaa' ye bhaamɛ̀ɛ̀' kɔnɔ e zì kpáaá laá, le é wɩɩ' e wɛì-mɛ̀ɛ̀bò nɛ̀ ye: Kwàa yí káán, ke kó ló yí zele tia za.
19
Kɛ́ é à pe' kwɛi, òo daaà góló gi bhe, le é to' le Aatana-à tɔ́ng dɔ-mɛ̀ɛ̀ do ke' sɔn' à gi, le é wɩɩ' à nɛ̀ ye: Kààmɔ, i lóà lee óó lee' gi, án lóà i wɛì bhi.
20
Kɛ́ le Yesu' wɩɩ' à nɛ̀ ye: Sáwánɛ́bò tó ni pe yɛɛ ké bhe, le maabò tó ni pe kwêe' bhe le. Kɛ́ nle bhaamɛ̀ɛ̀ gbe nle laá, wun dɔ̀ à lé-pɔ̀ɔ̀n lefienɛ́ àa nle n gɔ̀n.
21
É go' bhi, le mɛngge bhɛ́i' nuu Yesu-à kàlengbò bhɛɛ gi bhi láà, é wɩɩ' à nɛ̀ ye: Gwilinɛ, bhè dɔ gbáágbààa ke í kɔɔ gó n zì, ke án ló líe n nɛ ga tà, ke án nuu daaà i wɛì.
22
É à pe' kwɛi, le Yesu' à yoobɔ' à gɔ̀n ye: Mɛ̂ɛ' wó gayèa Aatana gɔ̀n láà, bhè i kɔɔ gó àng zì, ke àngle wò woà gewàà bii le. Kɛ́ ile bhè nu n wɛì, ke kó ló. Yesu-à wàà-là lédɔlɔ́-kɔ̀ɔ̀ (Maki 4:35-41; Luki 8:22-25)
23
Yesu' bo' à peá kwɛi, le é nuu daaà góló gi le. Abhà kàlengbò ké daa' à wɛì bhi.
24
Wóò wo káá' wo, ke wàà ké gieii kpókpóá bháalé, ke yí tɔɔn tɔɔn' nuu dɔà láà e lóii wɛin-á góló gi. Ale' kɛɛii kwɛi láà, ke Yesu-le ké yizɛii.
25
Le àbhà kàlengbò' sɔn' à gi, le wó à zana', wo: Gwilinɛ, kwéé bhɔ ga-lèè' bhà é la wà! Bhè táá ko pé a!
26
Kɛ́ le Yesu' wɩɩ' àng nɛ̀ ye: Mɛɛ kɛɛ le ka suo kwɛi le? Káá kpɔ́yè' gá n lé wɛ̀sɛ la è? É à pe' kwɛi, le é wala', le é pee' wàà ni kɔ̀ɔ̀yí' nuu viin-à láà àng tó tà, le é to' le lɛlàlé' dɔ' zilingle le.
27
Mɛ̂ɛbò láà wó gbààn màiwoà à bhà àle gi, le wó nuu wɩ́ɩ́à wo: Le wáa mɛ̂ɛ é àleá, le wàà ni kɔ̀ɔ̀yíbò tó- wún ma àle tà kwɛi le? Yínaa yóo-mɛ̀ɛ̀ piilɛ tò bhiá-kɔ̀ɔ̀ (Maki 5:1-20; Luki 8:26-39)
28
Yesu ni àbhà kàlengbò' bo' waaá yí kpúnglé tia za Gadala-mɛ̀ɛ̀bò pé lùu gi, le yínaa yóo-mɛ̀ɛ̀ piilɛ' go' gee bii-lià, le wó nu' dɔi à gɔ̀n zaá le. Wó nuu kpain' woà miniminiyèa láà, mɛngge àa nuu bɔà zaa láà à tà àng-wùn gi.
29
Yesu' waa' bhi, le mɛ̂ɛ piilɛ láà wó sɔɔ' gbáláà wo: Aatana gbe, ibhà mɛɛ ko bhà le? Í nù- zé ke í wún kpɔ́' wo ko tà, ke à bha òo bhɔ bhe la è?
30
E nuu kwɛi ke bíai kpulu kpáa ke ké bhɔii àng maabhà lɛngge gi bhi.
31
Le yínaabò láà wó bhàiwo' Yesu zì wo: Le í ko pié-le kɛɛii mɛ̂ɛbò é àng wɛì laá, bhè dɔ gbáágbààa ke í ko bɔ bíai kpulu gi tiilɛ́.
32
Le Yesu ye: Má wɩ́ɩ́ à bhà. Kà ló. Wó go' mɛ̂ɛ láà à wɛì ke wò waa bíaibò gi, le é to' le bíaibò tó' gbùlù kaan', le wó yɔɔ' gènggèlè bhà bàlàa, le wó yʋʋla' kɔ̀ɔ̀yí wɛ́ɛ́, le yí' àng tó zɛ' le.
33
Ale' kɛɛ' kwɛi, bíai wunlé-mɛ̀ɛ̀bò' nuu bhi láà àng tó' gie' wo' bàlàa, le wó lo' à gɛingói péele le. À ye' é kɛɛ' yínaa yóo-mɛ̀ɛ̀bò peá láà, wo zí à tó gɛingo'.
34
Péng bhi-mɛ̀ɛ̀bò' àle ma' kwɛi, àng tó páipái' gbulu' wo', le wó lo' dɔi Yesu gɔ̀n zaá le. Kɛ́ wó à ye', le wó bhàiwo' à zì wo: è dɔ gbáágbààa ke è gó àngbhà sɛ́ɛ́ gi le.